24.8 C
Budapest
June 16, 2024
2020 – 2024 © MOCOHU Magyarország Hírek, Hungary News
Image default
dűnefilmtvhollywoodKultúraMAGYARORSZÁGmoziszakszervezetsztrájk

Kifogyhatunk-e az új filmekből, ha folytatódnak a hollywoodi sztrájkok?

Csütörtökön jelentette be a Warner Bros. stúdió, hogy idén novemberről jövő márciusra halasztják a Dűne 2 premierjét. Ezzel a Timothée Chalamet és Zendaya főszereplésével készült, nagyszabású sci-fi lett a nyár közepe óta zajló hollywoodi színészsztrájk eddigi legkomolyabb áldozata az idei mozinaptárban. Legalábbis mostanáig, ugyanis semmilyen garancia nincs rá, hogy az elhúzódó sztrájk ne hatna az év további fontos bemutatóira is.
A sikervárományos filmek esetében a stúdiók egy, vagy akár több évre előre kitűzik a premierek időpontját. Ha az egyik film bemutatóját kénytelenek eltolni, akkor el kell tolniuk egy másikat is, amelynek a premiernapját az első film megörökli. A Dűne 2 most kitűzött, március 15-i időpontjában egészen eddig a Godzilla x Kong: The New Empire című szörnyfilmfolytatást tervezte bemutatni a Warner. Az a film most 2024 áprilisára került át, míg a The War of the Rohirrim című Gyűrűk Ura-rajzfilm áprilisról jövő decemberre csúszott.
A hollywoodi dominóeffektusnak pedig egyelőre nem látszik a vége. Sőt, az idei mozinaptár borulására nagyobb esély mutatkozik, mint korábban bármikor.
A stúdiók júliusban még alighanem úgy okoskodtak, őszre megoldódik a sztrájkhelyzet, ennek viszont egyelőre jelét sem látjuk.
Miért jelent ennyire komoly kihívást Hollywoodnak az idei nyár, amikor nemcsak az amerikai színészszakszervezet, hanem az írók céhe is sztrájkol? Milyen kockázatokkal jár a mozizás jövője szempontjából, ha a sztrájkok elhúzódnak? És a kérdés, ami most a legközelebbről érint bennünket, nézőket: milyen filmekről kell egyelőre biztosan lemondanunk a sztrájkok miatt, illetve lesz-e mit néznünk ősszel?
Dűne második részének plakátja még a novemberi megjelenéssel.
Nincs olyan sztár, aki ne állt volna be sztrájkolni
A 2023-as hollywoodi sztrájkhelyzet kivételes jelentőségét jól mutatja, hogy 63 éve nem szüntették be egyszerre a munkát az amerikai író- és színészszakszervezet tagjai. A párhuzamos sztrájkok hatását egyelőre nem is látjuk pontosan, annyi viszont biztos, hogy jelenleg nem készülnek új forgatókönyvek a film- és sorozatiparban, a már kész produkciók reklámozásában pedig nem vesznek részt a színészek. Ez azt jelenti, hogy az idei év és a következő évek filmjei egyaránt csúsznak. A stúdiók ugyanis nem szívesen küldik úgy moziba a portékájukat, hogy sztárjaik nem hajlandók interjúkban, tévészereplésekkel, vörös szőnyeges bemutatókon népszerűsíteni egy-egy filmet.
Noha a sztrájkszabályok alól egyes produkciótípusok kivételt képeznek – az írócéh nem képviseli a szappanoperák forgatókönyvíróit, ők tehát tovább dolgozhatnak, a színészszakszervezet pedig engedélyezi a munkát dokumentumfilmekben és nagyon alacsony költségvetésű független filmekben –, az amerikai szórakoztatóipari szakszervezetek jelentősége miatt a mostani sztrájkok alapvetően képesek megbénítani a film- és sorozatipart.
A színészszakszervezet, a SAG-AFTRA 2012 óta egyszerre képviseli a filmszínészeket és a televíziós, illetve rádiós előadókat, így már összesen 160 ezer tagja van. Minden kezdő színész szakszervezeti tagságra törekszik, az ugyanis bérminimumot garantál nekik, sokkal több munkalehetőséggel jár – a filmgyártók kötelesek magas százalékban szakszervezeti tagokat alkalmazni –, és bizonyos mértékű éves jövedelemhez kötve egészségbiztosítással látja el a tagokat.
Nem arról van szó, hogy a dollármilliókat kasszírozó hollywoodi hírességek rá lennének utalva a szakszervezet által garantált lehetőségekre. Ők csak a jéghegy csúcsát jelentik, a legismertebb egy százalék mögött azonban sok ezer rosszul vagy közepesen fizetett, a szórakoztató- és előadóipar legkülönbözőbb berkeiben dolgozó színész küzd a megélhetésért.
Számukra a sztrájk nem szimbolikus, hanem nagyon is gyakorlati jelentőséggel bír. A hagyományos filmstúdiókat és újgenerációs streamingszolgáltatókat tömörítő szervezet, az Alliance of Motion Picture and Television Producers (AMPTP) elképzelései alapján a statisztaként szereplő színészekről „digitális másolat” készülhetne, amelyet egyösszegű, a színészi napidíjjal megegyező mértékű kompenzációt követően határozatlan ideig a megkérdezésük, valamint jogdíjfizetési kötelezettség nélkül használhatna fel a gyártó cég más produkciókhoz is.
Ugyancsak kifogásolják a színészek azt a koronavírus-járvány alatt széles körben elterjedt gyakorlatot, miszerint a meghallgatásokra nekik kell saját készítésű videót küldeniük magukról. A sztrájkolók szerint ezzel csökkennek az esélyeik azokhoz a jelöltekhez képest, akik élőben castingolnak egy-egy produkcióra. A színészszakszervezet mindezek mellett növelné a tagjainak járó minimálbér és a gyártók által fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét, valamint új alapokra helyezné a streamingoldalakon elérhető tartalmak után járó jogdíjak elosztását.
A színészszakszervezet 2023 júliusában a tagok 98 százalékának egyetértésével hirdetett sztrájkot; a SAG-AFTRA a New York-i Times Square-en tartott, július végi megmozdulásán sztárok tucatjai fejezték ki támogatásukat Zendayától Jennifer Anistonon át Tom Cruise-ig. A színészek vállalták, hogy a sztrájk ideje alatt nem forgatnak filmet és sorozatot, valamint nem vesznek részt a már elkészült filmjeik promóciójában. Ennek első, látványos példája volt az Oppenheimer bemutatója, ami éppen a sztrájk kezdő időpontjára esett: Cillian Murphy, Matt Damon és a film más sztárjai még felvonultak a vörös szőnyegen, de nagyon hamar távoztak, és azóta sem adtak interjúkat.
Ellenben az utóbbi hetekben szinte minden, a közösségi médiában aktív filmsztár állást foglalt a sztrájk szükségessége mellett. Egyesek dühösebben, mint a Breaking Badből ismert Bryan Cranston, aki azt üzente a Disney vezérigazgatójának, hogy „nem fogjátok robotoknak adni a munkánkat.” Mások lazábban, például Steve Buscemi, aki mémesült 30 Rock-szereplésére utalva köszöntötte az egyik sztrájkesemény résztvevőit.
ANGELA WEISS / AFP Bryan Cranston színész felszólal a „Rock The City For A Fair Contract” sztrájkgyűlésen a Times Square-en 2023. július 25-én New Yorkban.
Mennyit keres a sztrájkhelyzet főgonosza?
A színészek sztrájkja szeptember közepén lép a harmadik hónapjába, az íróké viszont már tavasszal elkezdődött. Noha munkájuk egészen más jellegű, mint a színészeké, szakszervezetük, a Writers Guild of America (WGA) követelései részben hasonlóak. Őket is aggasztja a mesterséges intelligencia térnyerése, és garanciákat kérnek arra vonatkozóan, hogy a stúdiók nem szerveznek ki bizonyos írói fázisokat, folyamatokat a számítógépeknek. Ennél fontosabb, hogy a streamingszolgáltatók meglehetősen gyengén szabályozott – és az írók szerint méltatlan – módon fizetnek nekik jogdíjakat, ezért azok megemelését és a díjfizetés körülményeinek pontos rögzítését szeretnék elérni.
Hiába az írók és a színészek közös kiállása, illetve a hírességek nyilvános állásfoglalása a sztrájkolók pártján – még Joe Biden elnök is támogatását fejezte ki a színészszakszervezetnek –, az AMPTP tagjai egyelőre nem tűnnek igazán kompromisszumkésznek. Augusztus elején jött a hír, hogy a Disney és a Netflix is mesterségesintelligencia-szakértőket verbuvál annak érdekében, hogy felderítsék a technológiában rejlő üzleti lehetőségeket. Különösen a legnagyobb stúdióvá növekedett Disney vezérigazgatója, Bob Iger tűnik hajlíthatatlannak. Szerinte a színészek követelései irreálisak, és nem veszik figyelembe, hogy a járvány után milyen kihívásokkal küzd továbbra is a szórakoztatóipar.
A szakszervezetpárti amerikai sajtó azonnal megtette Igert a sztrájkhelyzet főgonoszának: emlékeztettek rá, hogy a vezérigazgató nemrég újította meg a szerződését a Disney-vel 27 millió dolláros fizetésért, amivel 2023-ban ötszázszor, más számítások szerint ezerkétszázszor annyit keres, mint egy cégen belüli, mediánbérrel gazdálkodó Disney-alkalmazott.
Mindazonáltal a színfalak mögött az AMPTP küldöttsége igyekszik elsimítani az ellentéteket, és augusztus közepén ellenajánlatot tettek az írószakszervezet követeléseire. A WGA szóvivői szerint azonban a stúdiók „egyik kezükkel adnának, a másikkal elvennének”, ellenajánlatukat ezért a tárgyalási folyamat részének, nem pedig lezárásának tekintik. Vagyis egyelőre az írósztrájknak sem látszik a vége, a színészszakszervezettel zajló tárgyalások alakulásáról pedig ennyit sem tudunk.
Kevin Dietsch / Getty Images / AFP A Disney vezérigazgatója, Bob Iger 2023. július 11-én Sun Valley-ben, Idaho államban.
Nincs Dűne és nem jönnek a Szellemirtók
A filmstúdiókat ebben a pillanatban alighanem a színészsztrájk aggasztja jobban. Amíg az írók munkabeszüntetése a tervezett vagy még készülő produkciókat érinti, amelyek átütemezésében a gyártóknak nagyobb mozgásterük van, addig a SAG-AFTRA elhúzódó sztrájkja már az év hátralévő részének bemutatóit is fenyegeti. Július végén derült ki, hogy a tervekkel ellentétben mégsem a Luca Guadagnino rendezésében készült Challengers nyitja meg az augusztus 30-án kezdődő velencei filmfesztivált. A színészsztrájk miatt ugyanis a film amerikai premierjét szeptemberről 2024-re halasztották, fél évvel a hagyományos forgalmazás előtt pedig a gyártó fesztiválokon sem akarja vetíteni a filmet. Különösen úgy, hogy annak sztárja, Zendaya nem venné ki a részét a promócióból.
Márpedig egy olyan kisebb, a művészfilmekhez közelebb álló film esetében, mint amilyennek a Challengers ígérkezik, a sztárral készült interjúk és jól időzített Instagram-posztok nélkül elenyésző esély kínálkozik a pénzügyi sikerre.
Mint azóta kiderült, a Challengers csak az első volt az elhalasztott premierfilmek sorában. Ethan Coen új filmje, a Margaret Qualley főszereplésével készült Drive-Away Dolls bemutatója is átkerült 2024-re. Ez a két változtatás azonban anyagi szempontból biztosan nem vágja földhöz a gyártó cégeket. A Dűne 2 átütemezését azonban már sokkal inkább megérzi a Warner stúdió. Denis Villeneuve sci-fi adaptációjának első része 2021-ben több mint négyszázmillió dolláros bevételt ért el annak ellenére, hogy világszerte rengeteg mozi zárva volt még a koronavírus-járvány miatt, ráadásul a Warnerrel közös cégben működő HBO Max a mozipremierrel egy időben tűzte műsorra a filmet (abban az időben Villeneuve és Christopher Nolan is emlékezetes módon háborodott fel a Warner gyakorlatán). A gyártó így joggal remélhet még komolyabb eredményeket a második résztől – amelyekre jövő áprilisig egyelőre biztosan várnia kell.
Máris új premierdátumot kapott néhány másik, nagyobb költségvetésű film is. A Godzilla x Kongot és az új A Gyűrűk Ura-rajzfilmet a Dűne 2 miatt kellett átütemezni, a Sony Pókember-sorozathoz kapcsolódó spin-off filmje, az Aaron Taylor-Johnsont és Russell Crowe-t csatasorba állító Kraven, a vadász pedig idén októberről jövő augusztusra csúszott. A Szellemirtók – Az örökség folytatását sem láthatjuk idén karácsonykor, csak jövő tavasszal. A mozipremierek mellett a streamingoldalak nagyobb dobásait is érinti a sztrájk: Nicole Kidman és Zac Efron új netflixes filmjét, az A Family Affairt idén novemberről halasztották jövőre, a Lift című, Kevin Harttal, Jean Renóval és Sam Worthingtonnal forgatott thrillert pedig augusztus vége óta kereshettük volna a Netflixen, ha nincs sztrájk (jelen állás szerint próbálkozzunk inkább januárban).

Mindemellett 2023 legjobban várt filmjei közül a legtöbbnek továbbra is számíthatunk az idei bemutatójára. Igaz, akad film, ami néhány hónapot így is csúszik, például a Magyarországon forgatott és ugyancsak a velencei filmfesztivál programjában szereplő Szegény párák. Emma Stone és Willem Dafoe Frankenstein-átiratát eredetileg szeptember elején megnézhettük volna, de csak decemberben láthatjuk. Egyelőre viszont őrzi korábban kitűzött, októberi premierdátumát Martin Scorsese komoly várakozásokkal övezett bűndrámája, a Megfojtott virágok. A Leonardo DiCaprio és Robert De Niro főszereplésével készült filmet az Apple gyártotta, vagyis a világszerte október második felére tervezett mozipremier után röviddel az Apple TV+ streamingoldalra is felkerülne. Ha nincs megállapodás a szakszervezetekkel, úgy válik mindkét bemutató időpontja egyre bizonytalanabbá, ahogy közeledünk az októberhez.
Novemberben aztán következne a Ridley Scott rendezte Napóleon bemutatója, amelynek Oscar-esélyeit nyilvánvalóan jelentősen növelné, ha színészei, élen a francia császárt alakító Joaquin Phoenixszel, szóba állnának az újságírókkal.
Valamivel biztosabb a Warner három nagyobb téli filmjének a helyzete. Az Aquaman második része, a Bíborszín új adaptációja, valamint a Wonka című, legújabb Charlie és a csokigyár-feldolgozás is karácsony környékén érkezne. Az év vége még kellő messzeségben van ahhoz, hogy a szakszervezetek és az AMPTP addig lezárhassák a tárgyalásokat.

2023 eddig a meglepetésszerű sikerek és a masszív bukások éve
A már elkészült, bemutatás előtti filmek elnapolása azonban csak az érem egyik oldala. A másik az éppen zajló forgatások, illetve az elő- vagy az utómunka átmeneti felfüggesztése. Itt is hosszan lehetne sorolni az érintett címeket. Csak a legnagyobb sikervárományosokra koncentrálva:

jelenleg leálltak az Avatar 3 utómunkálatai és a negyedik rész forgatása;
a szinkronmunka elhalasztása miatt törölték a jövő évi premiernaptárból a Pókember: A pókverzumon át folytatását;
nem tudták befejezni a Mission: Impossible – Leszámolás második részét;
valamint el sem kezdték forgatni a Gladiátor 2-t
és Quentin Tarantino The Movie Critic című, utolsónak mondott rendezését.

Ezek azok a filmek, amelyek csúszása már a 2024-es és 2025-ös bemutatókat érinti. Ha nemcsak az idei évről elhalasztott produkciók kálváriáját, hanem a készülő produkciók bizonytalan helyzetét is figyelembe vesszük a sztrájkhelyzet áttekintésénél, rögtön racionálisabbnak tűnik az egyébként tényleg nem a visszafogottságáról híres Bob Iger állítása, miszerint kockázatos és felelőtlen az írói és színészszakszervezetek együttes fellépése a jelenlegi helyzetben. Tévedés ne essék: nagyítóval sem találnánk olyan, nyilvánosan megszólaló hírességet, aki szerint Igernek lenne igaza. Kétség sem fér hozzá, hogy a sztrájkolók alapkövetelései jogosak, és valóban rendezni kell a munkavállalók szempontjából az új technológiák jogi környezetét – ideértve a mesterséges intelligencia mellett a streamingszolgáltatók beszállásával átalakuló szórakoztatóipari erőviszonyokat is.
Abban viszont Igernek van igaza, hogy a sztrájkok kényes pillanatban forgatják fel az amerikai moziipart. Idén először látszik esély rá, hogy egyes mozifilmek a koronavírus-járvány előtti időszakhoz mérhető sikereket arassanak.
Július közepén a Barbie és az Oppenheimer bemutatója a régi idők rekordjait szárnyalta túl: soha nem hozott még két, ugyanazon a napon mozikba küldött film közül az egyik legalább százmillió, a másik legalább ötvenmillió dollárt a premier hétvégéjén. A Barbie azóta számos egyéb rekordot is megdöntött, augusztus utolsó hetében közel hatszázmillió dolláros bevétellel máris az idei legnézettebb film az Egyesült Államokban (világszinten több mint 1,3 milliárdnál tart, amivel a cikk írásakor még éppen csak a Super Mario Bros.: A film mögött áll a statisztikában).
A nyári moziszezon azonban nem csak a Barbie világra szóló sikeréről és az Oppenheimer iránti, egy három és félórás életrajzi filmhez képest váratlanul nagy érdeklődésről szólt.
Nyáron az is kiderült, hogy sem Indiana Jones, sem Ethan Hunt nem érdekli már annyira az embereket, mint a Disney (és Bog Iger), illetve a Paramount (és Tom Cruise) számított rá.
Különösen a veterán régészprofesszor járt rosszul. Négyszázmillió dollár alatti nemzetközi bevétele jelentősen alacsonyabb, mint a háromszázmilliós gyártási költség és a több mint százmilliós (pontosan nem ismert) reklámköltség összege – iparági elemzők szerint az Indiana Jones és a sors tárcsája eddig máris nagyjából százmilliós veszteséget termelt a Disney-nek. A Mission: Impossible – Leszámolás jobban szerepelt a pénztáraknál (a kritika is jobban fogadta), de az Indiana Joneshoz hasonlóan méregdrága volt. Az 550 millió dollárt valamivel meghaladó, összesített bevétel nem kevés, valószínűleg mégsem elég ahhoz, hogy profitot hozzon egy olyan filmnek, amelynek csak a gyártása 290 millió dollárba került.
Walt Disney – Lucasfilm – Paramo / Collection / AFP
A Mission: Impossible hetedik részét mégsem lehet egyértelműen bukásnak tekinteni. Az Indiana Jones és a sors tárcsáját nyugodtan tekinthetjük annak, de még a nyolcvanéves Harrison Ford kalandjaira is sokkal többen voltak kíváncsiak, mint Flash-re, a szélsebes szuperhősre. A DC és a Warner közös szuperhősfilmjeinek legújabb darabja, a Flash – A Villám az év alighanem legkínosabbnak mondható bukása. A 225 milliós gyártási költség és a körülbelül 150 milliós marketingbüdzsé azt jelenti, hogy a filmnek közel nyolcszázmilliós világszintű bevételt kellett volna elérnie a sikerhez, ha a bevétel fele a mozikat illeti. Ehhez képest a film 270 milliónál jár.
2023 tehát eddig a nagy ellentmondások éve a moziban. A Barbie kiugró sikere és több másik film – így az Oppenheimer mellett A galaxis őrzői 3 és a Pókember: A pókverzumon át – szép sikere mellett fájdalmas bukásokat is el kellett könyvelniük a stúdióknak.
Mindez a járvány utáni mozis piac sérülékenységére és kiszámíthatatlanságára mutat rá. Ha ebben a helyzetben a hollywoodi filmkínálat is szűkülni kezd, illetve bizonytalanná válik, hogy mit mikor tudnak bemutatni a gyártók és a forgalmazók, az még instabilabbá teszi a mozis környezetet és törékenyebbé a filmiparnak ezt a szeletét.
Márpedig a bizonytalanság egészen addig nőhet, amíg nem születik megegyezés az írói és a színészszakszervezetekkel. Teljesen igaz, hogy az iparági működés szabályait ideje újratárgyalni, és igazságosabb feltételeket garantálni a nevetséges jogdíjakkal méltatlan helyzetbe hozott íróknak meg a saját digitális képmásuktól rettegő színészeknek. Ám eközben a tárgyalóasztal egyik oldalán sem szabad elfelejteni, hogy a hollywoodi filmipar jelenleg közel sem áll olyan biztos lábakon, mint azt a bődületes sikerekről beszámoló győzelmi jelentések láttatni engedik.The post Kifogyhatunk-e az új filmekből, ha folytatódnak a hollywoodi sztrájkok? first appeared on 24.hu.

Related posts

Nagy lépést tett az Eb-elődöntő felé a francia női kéziválogatott

MOCOHU

Lehet, hogy téves Albert Einstein elmélete

MOCOHU

Az átlagosnál jóval többen haltak meg az EU-ban idén hőhullámok miatt

MOCOHU

DMCA.com Protection Status


Pin It on Pinterest

Share This