Nem az a kérdés, hogy mi drágul, hanem hogy épp mennyire – nagyjából ez jellemzi a fogyasztást a pandémia által megcibált, majd a háborús helyzett által tovább sújtott gazdasági helyzetben. Hatványozottan igaz ez a kultúrafogyasztásra, ráadásul így, hogy az alapvető szükségleti cikkekre is többet kell költeni az inflációt jellemzően nem követő fizetésekből, a kultúrára marad a legkevesebb. De nemcsak a fogyasztók, a szolgáltatók is bajban vannak, így állt elő az a helyzet, hogy kevesebb pénzből kell egyre többet költeni a szórakozásra, miközben az intézmények is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
Kutatásunkban azt néztük meg, 2019-hez képest hogyan nőttek meg az egyes területek jegyárai. Mozi, színház, koncert, fesztivál, múzeum – azon a téren semmi meglepő nincs, hogy mind drágult, a legtöbb ráadásul nagymértékben, mégis akadtak egészen meglepő megállapításaink.
Többek közt arról, hogy bizonyos szempontból öt éve nem drágult a Sziget, a Scooterért ma kétszer annyit kell fizetni, és van még város, ahol lehet ezer forintért mozizni.
Szajki Bálint / 24.hu A 2022-es Sziget Fesztivál.
A módszertanról
Az összehasonlításhoz az elmúlt öt évet vettük alapul – azért épp ezt, mert 2019-ben még nyoma sem volt az olyan globális kríziseknek, mint amilyen a világjárvány vagy az ukrajnai háború, amelyek következményei azóta vastagon rányomták a bélyegüket a gazdasági helyzetre, így a kulturális területekre is. A számok terén a többi között a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodtunk, ám mivel az országos átlagáraknál konkrétabb számokat szerettünk volna látni, budapesti és vidéki intézményeket választottunk ki azzal a céllal, hogy jegyáraikat összehasonlítsuk. Meglepő tapasztalat volt, hogy kifejezetten nehéz kinyerni az online felületek segítségével az öt évvel ezelőtti adatokat, a legtöbb esetben maguknál az intézményeknél kellett erről érdeklődnünk. A jegyek esetében a teljes árú, helyszínen vett belépőkkel számoltunk. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH adatai alapján a bruttó átlagbérek 77 százalékkal emelkedtek a tárgyalt időszakban, 2019 első negyedéve és 2024 februárja között.
Nagyot drágult a mozi, de még így is ez a legolcsóbb otthonon kívüli szórakozás
Míg a kulturális területeket általánosan jellemzi az infláció és a megnövekedett költségek miatti drágulás, addig a mozi esetében más tényezők is közrejátszanak ebben: előbb a pandémia, majd a hollywoodi sztrájk miatt bénult meg a filmipar. Ez a filmkínálat lesoványodását is jelentette, amely ugyan bizonyos szinten szerepet játszik a hazai jegyárak emelésében is, a kutatásunk során azonban azt tudtuk meg, hogy a magyar mozikat nem a kevesebb film, hanem sokkal inkább az egekbe ugró üzemeltetési költségek késztetik emelésre.
A KSH adatai szerint 2019-ben átlagosan 1630 forintért lehetett moziba menni, ez ugrott öt évvel később 2590 forintra, amely 59 százalékos emelést jelent. Ez az országos átlag, amelyben benne van fővárosi multiplex és a kisvárosi mozi is, így megnéztük, hogy vidéken, illetve Budapesten miként alakultak a jegyárak.
Az átlagnál többet fizetnek azok, akik a legnagyobb országos mozihálózat, a Cinema City előadásaira vesznek jegyet, a teljesárú, 2D-s vetítésekre Budapesten jelenleg 2900 forintba kerül egy belépő.
Egy páros mozizás tehát, ahol rágcsálnánk is valamit a film mellé – a kis üdítő-kis popcorn kombó 2150 forint –, már nem áll meg tízezer forint alatt.
Farkas Norbert / 24.hu
A kisebbek sem maradnak el sokban tőlük: a budapesti művészmozikban egységesen 2600 forint a belépő a már említett kategóriában. A Cinema Citynél egyébként nem meglepő a drágulás, jellemzően évente emelnek, legutóbb 2023 végén ugrott meg a belépők ára, 2500 forintról 2900-ra. Összehasonlításként: öt évvel ezelőtt a budapesti multiplexekben 1850 forint volt a teljes árú jegy a 2D-s vetítéseken, ez 57 százalékos emelkedést jelent öt év alatt.
A fővároson túl ugyancsak megtaláljuk a Cinema Cityt és annak ugyancsak megemelt jegyárait: egységesen 2600 forintért válthatók meg a mozijegyek teljes áron a 2D-s filmekre. Öt évvel ezelőtt nemcsak olcsóbbak voltak a vidéki multiplexek mozijegyei, de egységáruk sem volt: 1370 (Zalaegerszeg) és 1730 (Győr) forint közt mozogtak a jegyárak – tudtuk meg Buda Andreától, a Cinema City marketing és PR-igazgatójától. Ő árulta el azt is, hogy bár általánosan befolyásolja a filmipar helyzetét a pandémia és a sztrájkok miatti válság, a hazai mozik elsősorban a megnövekedett üzemeltetési költségek miatt (rezsi és bérleti díj) kénytelenek emelni. Emellett az is szerepet játszik az árképzésben, hogy a mozizás „az otthonon kívüli szórakozás alsó kategóriája legyen” jegyárszempontból, amelyet többek közt a gyorséttermi menük büféáraihoz, illetve az adott város piaci helyzetéhez igazítanak.
A hálózat mozijain túl is van hova menni, ezen a téren azonban már jócskán megoszlanak az árbéli különbségek, ráadásul akadnak megyeszékhelyek, ahol az átlagár töredékéért lehet mozizni. Öt vármegyeszékhelyet és öt kisvárost néztünk meg, ott hogyan alakultak a mozijegyek árai: Kaposváron a Kultikban az átlag fölé kúsztak az árak (2900 Ft), az egri Cinema Agriában kicsivel alá (2400), két megyeszékhelyen azonban egészen megdöbbentő árakat találtunk: a szombathelyi Savaria 1700 forintos jegyárával már-már drágának tűnik a székesfehérvári Barátság Mozi 1250 forintos és a miskolci Uránia és Béke mozi 1000 forintos áraihoz képest.
Ilyen olcsó belépőket még a kisvárosokban sem találtunk, ahol véletlenszerűen választottunk ki öt mozit az ország különböző pontjáról. Ezek kivétel nélkül az átlag alatt maradtak: a komáromi Jókai Mozi (1690), a szarvasi Szarvas Mozi (1700), a siófoki Sió Mozi (2400), a pápai Petőfi Mozi (2150) és a kiskunhalasi Halasi Mozi (2300) adatait vetettük össze.
Szintén fontos hozzátenni, hogy online rendelés esetén a legtöbb moziban tovább emelkedik az összeg a kezelési költség miatt: a CinemaCity mozijaiban online vásárlás esetén például 120 forintos kényelmi díjjal kell számolni.
Ugyanaz a darab ugyanabból a székből, csak párezerrel többért
Míg a kulturális színtér egyéb területein többé-kevésbé egzakt számok álltak rendelkezésre ahhoz, hogy összehasonlítsuk őket, addig a színházak esetében olyan módszertani nehézségek adódtak, amelyek lehetetlenné tették a számszerű összevetést. Ez már a leginkább kézenfekvő kiindulási pontnál megmutatkozott, amikor azt kíséreltük meg összevetni, mennyibe kerül egy színházjegy ugyanarra az előadásra és helyre. Ezt az lehetetlenítette el, hogy a színházak láthatóan igyekeznek egyre több jegyárkategória bevezetésével átalakítani az árképzési stratégiájukat. Míg öt évvel ezelőtt bizonyos színházakban ugyanazért az pénzért lehetett egy adott sorba ülni, addig azóta több helyen drágították a jegyeket attól függően, hogy a sor melyik részén helyezkednek el. Éppen emiatt a színházak jegyárait sávos felbontásban vetettük össze.
A Vígszínház által a rendelkezésünkre bocsátott 2019-es jegyáras táblázatot az aktuálissal összehasonlítva rögtön feltűnik, hogy nemcsak az árak változtak, hanem az előbb említett új kategóriák is megjelentek. Bevezették például a hétköznapi és hétvégi jegyárakat, bizonyos darabok más kategóriába kerültek, drágultak a középen található helyek. Épp emiatt a számszerűsítés lehetetlen, ám az ársávok szemléltetik a drágulást: A Pál utcai fiúkra például a 2018/2019-es évadban 4190-6290 forintért lehetett a földszinti nézőtérre (nem a páholyba) jegyet venni, öt évvel később ugyanezt 7900-12 900 forintért lehetett megtenni.
Míg az Örkény Színházban a 2018/2019-es évadban 2700-4700 forintos sávban lehetett jegyet váltani a nagyszínpadi előadásokra, addig jelenleg előadástól függően kínálnak jegyeket 4500-6800-as, 4900-8800-as és 10 200-4000-es sávokban.
Viszonylag alacsony, néhány száz forintos emelést tudhat magáénak a Magyar Állami Operaházhoz tartozó Erkel Színház (maga az Opera a vizsgált időszak nagy részében rekonstrukció miatt zárva volt). A 2018/2019-es évadban 7200 forintért adták az alap típusú belépőket az 1. helyárkategória székeire (a földszinti 1-11. sor, illetve az erkély középpáholya tartozik ide), a 2023/2024-es Szláv Szezonjára ugyanezt a típusú belépőt ezekre az ülőhelyekre 7900 forintért lehet megváltani.
Mohos Márton / 24.hu
A vidéki színházak közül elsőként a Kecskeméti Nemzeti Színház árait néztük meg: a 2018/2019-es évadban a kiemelt típusú darabok 1. kategóriás helyára 3500 forint volt, ma ugyanezt a típusú jegyet 6400 forintért kínálják.
A kecskemétihez hasonló árakon kínálja jegyeit a Győri Nemzeti Színház, amely 2019 óta bevezette bizonyos darabjaira a dinamikus árazást. A legtöbb esetben azonban fix összegért kínálják a belépőket a Nagyszínházba, az 1. kategóriás jegyeket előadásoktól függően 5200 és 7490 forint között. A 2018/2019-es évadban ugyanezeket az ülőhelyeket 3700-4600 forint közt kaphatták meg a nézők.
Őrült drága a Sziget, de meglepően lassan drágul
A legösszetettebb helyzet a fesztiváloké, amely nem egy, hanem több tucatnyi, esetenként több száz produkciót fed le. Jól szemlélteti a fesztiválok egyre nehezedő helyzetét, hogy az ország egyik legnagyobb fesztiválja, a VOLT a bizonytalan gazdasági helyzetre hivatkozva immár zsinórban második éve marad el.
Nincsen Sziget az árak miatti felháborodás nélkül, emiatt könnyen akadhatnak olyan prekoncepciók, hogy Magyarország legnagyobb fesztiválja minden mást überel a drágulási rangsorban. Azonban az általunk vizsgált minta alapján ez nemhogy nincs így, de a Sziget egyenesen a hátsó szekcióba szorult a drágulás terén. Tény, hogy a fesztivál százezres nagyságrendű bérletáraival már önmagában is sok hazai pénztárca számára megfizethetetlen, ám ezzel nem áll egyenesen arányosan az, miként emelnek a jegyárakon annak ellenére, hogy évről évre illik konstatálni, hogy rettentő drága a Sziget.
Összehasonlításként hat olyan hazai fesztivált néztünk meg, amelyek mind méretükben, mint tematikájukban erősen különböznek. A heti és a napi jegyárakat vetettük össze, ezek közül is a helyszínen vásárolt jegyekre vonatkozó árakkal számoltunk. Általános igazságot nehéz leszűrni, ám az jól látszik, hogy a magasabb emelések elsősorban a kisebb, korábban kifejezetten olcsónak számító fesztiválokat jellemzik.
Sziget: A heti bérlet az öt évvel ezelőttihez képest kicsivel több, mint 20, a napijegy 23-43 százalékkal (28 900-38 500) drágul, amely a többi, általunk vizsgált fesztiválhoz képest meglepően alacsony: jellemzően 50 százalék feletti emelést tapasztaltunk. Ennél azonban jóval másabb, ezzel együtt meghökkentőbb képet képet találunk, ha euróban számoljuk ki a Sziget-belépőket. A teljesárú Sziget-bérlet például egyetlen eurót sem drágult, 2019-ben és 2024-ben is 339 euróba kerül, igaz, ehhez nem árt hozzátenni, hogy öt éve hét, idén már csak hat napnyi fesztivált kapnak az euróban vásárlók ennyi pénzért. Míg egy külföldi ugyanannyit fizet érte, addig forintban látványos a különbség: öt éve 109 900, idén 132 900 forint a teljes árú bérlet, ez leképezi a forint romlását.
Balaton Sound: A Sziget utáni második legnagyobb rendezvény hetijegye már ugyancsak elérte a százezer forintos határt, öt éve még 70 900 forintért lehetett hozzájutni a négynapos fesztiválbérlethez, ma már ehhez 109 900 forint kell, ami 55 százalékos növekedést jelent. A napijegyek terén ugyancsak látványos az emelés, igaz, ott nehezíti a százalékban kifejezett összehasonlítást az, hogy immár eltérő jegyárakat kínálnak a szervezők: míg öt éve egységesen 18 ezer forintért lehetett napijegyet venni, idén akad ilyen típusú belépő 29 900 és 42 900 forintértért is.
A nagyok közt kicsinek számít az EFOTT, amely elsősorban az egyetemistákat célozza, és túlnyomó részt hazai fellépőket vonultat fel, ennek megfelelően a jegyárai is szemmel láthatóan alacsonyabbak, és a drágulás is itt a legkisebb az általunk vizsgált rendezvények közül. 2019-ben 35 ezer forint volt a bérlet, 12 ezer forint a napijegy, idén az előbbihez 40 900, az utóbbihoz 14 900 forintért lehet hozzájutni, ez 17, illetve 24 százalékos drágulást jelent.
Bár alapvetően teljesen más léptékű fesztiválnak indult, egy ideje már vita tárgyát képzi, hogy az ország legnagyobb kisfesztiválként emlegetett Bánkitó már szintet ugrott-e, és adekvátabb-e a legkisebb nagyfesztivál jelző, mindenesetre áraiban ez utóbbit idézi: 2019-ben 26 900 forint volt a bérlet, 12 500 a napijegy, idén a bérlet 43 ezer (amely a harmadik körös elővételi jegyár, a teljes ár egyelőre nem publikus, de sejthetően ennél több lesz), a napi belépő pedig 19 990 forint, azaz mindkét esetben hatvan százalékkal drágultak a jegyek.
Farkas Norbert / 24.hu A Bánkitó fesztivál 2019-ben.
A legnagyobbat az ugyancsak rendkívül népszerű, de jellegében a nagy fesztiváloktól erősen különböző, összművészeti dzsembori, a Művészetek völgye drágult az általunk vizsgált rendezvények közül: 2019-ben 45 ezer forintért adták a tíznapos bérletet, idén ez kis híján a duplája, 85 ezer forint.
Ugyancsak a kis fesztiválok sorát gazdagítja a Fekete Zaj, amely áraiban ugyancsak kinőtte magát. Az összehasonlítást nehezíti, hogy míg 2019-ben négynapos volt a fesztivál, 20 990 forintért árulták a helyszínen a négynapos bérletet, addig idén már 59 990 forint az ár, igaz, egy nappal hosszabb fesztivált kap érte a látogató. A napijegy 2019-ben 3990 és 5990 forint közt mozgott, idén a napijegy árát még nem hozták nyilvánosságra. Varga Balázs, a Fekete Zaj szervezője – aki a Tixa alapító-ügyvezetője is egyben – jegyáremelkedést érintő kérdéseinkre elmondta, hogy 60-100 százalékos emelkedés jellemezte a fesztivál jegyárait, amely mögött a megnövekedett produkciós költségek és a forint gyengülése állnak.
Scooter majdnem kétszer annyiért
Látványosan megemelkedtek a koncertek jegyárai is. Ennek legjobb szemléltetéseként olyan előadók fellépéseit vetettük össze, akik 2019-ben és 2024-ben is koncertet adtak, adnak Magyarországon, lehetőleg ugyanott. Ezen a téren a Scooterre, Majkára és a Necc Partyra például lehetett számítani, az első két előadó és az utóbbi bulisorozat is ugyanúgy a Budapest Park eseménynaptárának részét képezte 2019-ben és 2024-ben egyaránt. Az összehasonlításban a normál állójegyeket hasonlítottuk össze.
Aki 2019-ben élőben szerette volna H. P. Baxxterrel üvöltve megtudakolni, mennyibe kerül a hal, annak egy forint híján 8500 forintot kellett fizetnie. Idén ugyanez, ugyanitt kétszer annyiba kerül, a Scooter idei júniusi koncertjére 16 999 forintért adják a küzdőtéri jegyet a Budapest Parkban,
a német előadóhoz képest nagyobb arányban drágult az egyik legnépszerűbb hazai előadó koncertje: Majka ugyancsak visszatérő a Parkban: míg 2019-ben 4999 forintért lehetett jegyet váltani a koncertjére, az idei júliusi buliért 11 990 forintot kérnek, azaz 140 százalékkal drágultak a parkos Majka-jegyek,
hasonló visszatérő a helyszínen a Necc Party, a Fish!-frontember Kovács Krisztián szerelemprojektjéből partisorozattá duzzadó eseményt ugyancsak el lehetett kapni a Parkban mindkét évben. Ez is több mint a duplájára drágult: 2019-ben 2999 forintért lehetett rá jegyet váltani, azonban aki idén is menne, annak ugyanez már 6490 forintba kerül,
bár az összehasonlítást jelentősen torzítja, hogy nem ugyanarról a helyszínről van szó, világhírű fellépő is van a visszatérők közt a Thirty Seconds to Marsnak köszönhetően. Jared Letóék 2019-ben a Budapest Parkban léptek fel, idén az MVM Dome-ban fognak. A két helyszín merőben más kategória, az előbbi 12 ezres szabadtéri, elsősorban állójegyeket kínáló helyszín, míg az utóbbi egy fedett, több mint kétszer akkora tömeg befogadására alkalmas stadion. Az előbbire 13 990 forint volt a kiemelt állójegy, a csarnokba most 28 200 forint, de a küzdőtér hátsó részére már 23 200 forintért is váltható jegy,
hasonló a helyzet a Halott Pénzzel is, amely az egyik legnépszerűbb hazai formációnak számít, és a két vizsgált évben éppen jubileumot ünnepel. A két különböző helyszín ugyancsak torzítja az összehasonlítást (öt éve a Budapest Sportarénában volt, idén a Puskás Arénában lesz), mindenesetre abból a szempontból érdekes, mennyivel többet kell költeni öt év elteltével egy jubileumi koncertre: a tizenöt éves buliról a zenekar menedzsmentje is csak hozzávetőleges számot tudott mondani, 6000 és 13 000 forint körüli összegért adták a jegyeket. Az idei, jóval nagyobb helyszínen 21 300 forintért adják a kiemelt állóhelyeket, de a sima küzdőtérre már 14 300 forintért is be lehet jutni, a legolcsóbb ülőjegy pedig 9300 forintba kerül.
A kezelési költségek megjelenését itt se árt megemlíteni, ám ez is változó: hol állandó – az Eventim eseményeire például fix 700 forint jegyenként –, hol dinamikusan változó – a Budapest Parkban például a jegyár 4 százaléka.
A könnyűzenén túl kicsit szélesebbre tárva a zenei kínálatot a Művészetek Palotája jegyárait is megnéztük, ám itt olyan jelenségbe ütköztünk, amely egyrészt szinte lehetetlenné tették a pontos összehasonlítást, másrészt a jegyár-piac átalakulásának fontos elemét is megmutatta, és amely több intézmény esetében is megfigyelhető. Bár az összes jegyárat átlagolni nyilvánvalóan lehetetlen, a Müpa esetében is az tűnt célravezetőnek, ha az összehasonlításhoz olyan eseményt választunk, amelyet 2019-ben és 2024-ben is megrendeztek. Ilyen többek közt az évente visszatérő Wagner-napok, ezen belül is A Rajna kincse például egy olyan darab, amelyet ugyanazon a helyszínen, nagyjából ugyanazzal a szereplőgárdával adnak elő. Az erre szóló jegyek 6000 és 22 900 forint között mozogtak 2019-ben, idén ugyanerre 8500 és 35 900 forint közti összegekért lehet jegyet váltani. Feltűnt azonban, hogy míg öt évvel ezelőtt fix jegyárak voltak, mára máshogy alakítják áraikat.
Farkas Norbert / 24.hu A Müpa
Bizonytalan lett a jegyértékesítés dinamikája, nem működött az árképzés, amit addig alkalmaztunk. A Müpa ennek hatására döntött úgy, hogy bevezeti a keresletalapú, dinamikus árképzést, amivel az induló árakon nem emelt, hanem a nézőkre bízta a jegyárak alakulását. Ennek az árazási stratégiának a lényege, hogy az intézmény által használt árazómotor naponta többször, az adott produkcióhoz kapcsolódó keresleti és kínálati viszonyoknak megfelelően számítja ki és vizsgálja felül az előadás jegyeinek optimális árát. Ezáltal a Müpa kereslet alapján, szabályozott keretek között emelte vagy csökkentette a jegyárakat, miközben ügyelt arra, hogy minden előadásra legyen olyan fix árú, olcsóbb kategóriájú jegy, ami mindenki számára elérhetővé teszi a jegyvásárlást
– árulta el kérdésünkre a Müpa kommunikációs osztálya,
Hozzátették: az egyedi jegyáremelkedést szinte lehetetlen megállapítani, hisz hol csökkentek, hol növekedtek az árak, a jegyárbevétel azonban egyértelműen növekedett a dinamikus árképzés bevezetése óta.
A múzeumok
A mozijegyek mellett a múzeumok átlagos jegyárai azok, amelyek megtalálhatók a KSH fogyasztói átlagárakat felvonultató táblázatában. Ezek alapján 2019-ben átlagosan 1020 forintba került egy belépő, míg 2024-ben ugyanez 1700 forintba, ám ahogy a mozik esetében, úgy itt is hatványozottan érvényes, hogy nagy a szórás, az átlagban benne van a falusi és a legnagyobb fővárosi múzeum egyaránt, ahogy a nagyszabású és a helyi tárlatok is.
A Szépművészeti Múzeumban 2019-ben a Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora-tárlat volt a legnagyobb dobás, erre 3800 forintért válthattak belépőt a látogatók. Az idei év legnagyobb kiállítása mind műfajában, mind léptékében egészen más kategória, így az összehasonlítás emiatt is problémás: a Kertész, Moholy-Nagy, Capa… / Magyar fotóművészek Amerikában című, augusztus végéig látható kiállításra 5800 forintért adják a jegyet. Ennél sokkal szemléletesebb képet ad a múzeumi jegyárak növekedéséről a Szépművészeti állandó kiállítása, amely 2019-ben 3200 forintért, idén 5200 forintért látogatható – ez 62,5 százalékos emelkedés. Az intézmény sajtóosztálya ugyanakkor elmondta, hogy a megnövekedett jegyárak ellenére a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett a látogatók száma – nagyobb mértékben, mint a világ nagy múzeumainak jelentős részében,
a Terror háza állandó kiállítására 2019-ben 3000 forintért lehetett megváltani a teljes árú belépőt, 2019-re 33 százalékkal drágultak a jegyek: 4000 forintért lehet belépni az Andrássy út 60-ba,
felével drágultak a kiállítások a Ludwig Múzeumban: öt évvel ezelőtt 1600 forintért engedték be a látogatókat egy-egy kiállításra, idén 2400 forint a jegy,
egy ezressel drágult a debreceni Déri Múzeum az állandó kiállításait tekintve: a Munkácsy-trilógiát 2019-ben 1800, 2024-ben 2800 forintért lehetett megnézni,
a pécsi Janus Pannonius Múzeumban ugyancsak ezer forinttal emelték a legnépszerűbb kiállításaik árát: a Csontváry, a Vasarely és a Zsolnay Múzeum jegyára is 1500 forintról emelkedett 2500 forintra,
az ezerforintos emelés híve volt a keszthelyi Festetics-kastély is, ahol a jegykategóriától függetlenül minden típusú belépő ezer forinttal drágult: a kastély+1 kiállítás kombináció 3200 forintért volt látható 2019-ben, idén ugyanezért 4200 forintot kérnek.
Nem csoda, hogy ilyen mértékben drágul a kultúra
Nem kell moziba menni ahhoz, hogy a pandémia és a háborús helyzet okozta válság gazdasági hatásait magunkon érezzük, az élet minden területét érintő drágulásokat nap mint nap tapasztalja mindenki. Gyűjtésünkben elsődlegesen a számokra koncentráltunk, nem a miértek feltárása volt a cél, ám felsorolás szintjén érdemes megemlíteni, milyen tényezők összetett hatása vezetett a kultúrafogyasztás rohamos drágulásához:
infláció – Magyarország 2023 novemberéig egy éven át vezette az inflációs rangsort, ez a kulturális életen is nyomot hagyott
megnövekedett produkciós költségek – ez a rendezvényszervezés szinte minden területét érinti, drágult többek közt a terembérlet, a technika, a munkaerő, a személyi jellegű költségek, a szállás, a catering
az üzemeltetési költségek megugrása – a sok helyen többszörösére növő rezsi ugyancsak nehéz helyzetbe hozta a hazai intézményeket (erről itt írtunk bővebben)
a forint romlása – ez elsősorban a külföldi előadók gázsiját érinti
a KATA megszüntetése – a hazai egyéni vállalkozó művészek esetében hozta magával a költségek emelkedését
a benzinár-emelés – a dráguló benzin a hazai produkciók utaztatása esetében dobta meg a számlát
elapadó állami források – a kulturális tao megszüntetése több kulturális intézményt működésében okozott súlyos fennakadásokat, sokakat a csőd szélére sodort, elsősorban a hazai független színházakat érinti (erről itt írtunk bővebben).
A legfőbb tanulság tehát nem hozott meglepetést: ahogy minden más, a kultúrafogyasztás is jelentősen megdrágult Magyarországon az elmúlt öt évben, bizonyos területeken akár a dupláját is elkérik a jegyekért. A külföldiek örülhetnek az euróban számítva semennyire sem emelkedő Sziget-bérleteknek, kevésbé örülhetnek azonban azok, akik a hozzánk hasonlóan évekkel ezelőtti jegyárakat szeretnének visszakeresni: a kutatás egyik furcsa tanulsága, hogy az internet korában ez kifejezetten nehézkes feladat volt.The post A Scooter kétszer annyiba kerül, de még van, ahol egy ezresért mozizhatunk – így drágult a kultúra öt év alatt first appeared on 24.hu.