„A háború véget ért” – állítja az Indexnek George Friedman, a világhírű amerikai geopolitikai stratéga, aki egy 2008-ban írt könyvében, A következő 100 évben azt jósolta, hogy Oroszország 2020 körül megtámadja Ukrajnát. A magyar származású elismert szakember szerint Oroszország katonai korlátai, Trump kereskedelmi háborúja és az USA globális visszahúzódása új korszakot nyit a nemzetközi politikában. Friedman úgy véli, Európa kénytelen lesz önállóan újradefiniálni önmagát, míg Amerika célja, hogy kivonja magát a világ ügyeiből – gazdasági, biztonsági és stratégiai szempontból egyaránt.
Trump elnök két kulcsfontosságú dolgot ismert fel – mondta az Index érdeklődésére George Friedman, magyar származású, nemzetközileg elismert amerikai geopolitikai stratéga. Érdemes felidézni, hogy már korábban is beszélt lapunknak arról, mi lesz az orosz–ukrán háború vége, de más súlyos jóslatot is tett portálunknak nyilatkozva.
A Geopolitical Futures alapítójának és elnökének véleményét most mindenekelőtt abban a kérdésben kértük ki, hogyan értékeli külpolitikai szempontból a január 10-én beiktatott Donald Trump első 100 napját.
A sztárelemző kijelentette:
Az ukrajnai események alapján a háború véget ért.
Kifejtette: az a tény, hogy Oroszország háromévnyi harc után sem tudta legyőzni Ukrajnát, megmutatta az orosz hatalom korlátait – ennek következtében Oroszország képtelen Európát megszállni vagy elfoglalni. Ezért az Egyesült Államoknak újra kell értelmeznie kapcsolatait Európával, hiszen a korábbi modell elavulttá vált. Friedman szerint ez Európát önálló újradefiniálásra kényszeríti. Meggyőződése, hogy ugyanez a megközelítés lehetőséget ad egy új típusú amerikai–orosz viszony kialakítására, ami csökkentheti az USA-t érő biztonsági fenyegetéseket.
Trump vámháborúja – és ami mögötte van
A másik jelentős lépés a neves szakember szerint a vámok megemelése volt, amelynek célja a második világháború óta fennálló kereskedelmi rendszer átalakítása.
Ezt a rendszert eredetileg az amerikai szövetségesek gazdaságának erősítése és a szovjet befolyás ellensúlyozása érdekében alakították ki a harmadik világban. Az amerikai piacokhoz való hozzáférés, valamint az amerikai segélyek gazdasági előnye a hidegháború egyik fő eszköze volt. Ugyanakkor ez hátrányos helyzetet teremtett az Egyesült Államok számára, különösen Kínával szemben
– magyarázta lapunknak George Friedman.
Kiemelte, hogy a probléma nem csupán pénzügyi, hanem biztonsági jellegű is: bár az olcsó kínai termékek előnyt jelentettek, az amerikai ipar egyre jobban függ a kínai alkatrészektől. Felidézte, hogy a hetvenes évek arab olajembargója súlyos károkat okozott az amerikai gazdaságnak, ebből „megtanultuk, hogy az ellenséges hatalmak képesek embargót geopolitikai fegyverként alkalmazni, akár saját gazdasági káruk árán is.”
A geopolitikai stratéga szerint Kínával szemben ma is jelentős biztonsági aggályok állnak fenn, és ha az amerikai ipar továbbra is ennyire függ a kínai importtól, egy kínai embargó – bármennyire fájna is Kínának – mélyen megrendítené az amerikai gazdaságot. „Így tehát a gazdasági kapcsolataink Kínával már nem pusztán pénzügyi, hanem geopolitikai természetűek is – és ugyanez igaz a világ többi részére” – öntött tiszta vizet a pohárba Friedman. Ugyanakkor hangsúlyozta,
Trump ezt a vámháborút inkább a tárgyalások nyitányának tekinti: most már hajlandó engedményeket tenni és mérsékelni a tarifákat.
„De a célja továbbra is az, hogy országonként eltérő gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, ne pedig egy egységes rendszer, amely gyakran hátrányosan érinti az amerikai érdekeket. Az Egyesült Államok tehát a múlt 80 évének globális rendszerét kívánja lezárni, hogy visszalépjen a világ ügyeitől és a globális fenyegetettségtől” – tette hozzá az elemző, aki azelőtt, hogy 2015-ben megalapította volna Geopolitical Futurest, majd két évtizeden át az általa 1996-ban létrehozott Stratfor magánhírszerző cég és geopolitikai agytröszt elnöke volt.
Mérlegen Donald Trump második elnöksége
Az Index arra is kíváncsi volt, George Friedman szerint mely tényezők határozzák majd meg, hogy Donald Trump második négyéves ciklusa a Fehér Házban végül siker vagy kudarc lesz-e.
Az amerikaiak számára – akik jelenleg meglehetősen negatívan viszonyulnak Trumphoz – a belpolitikai intézkedések sikere lesz a döntő, különös tekintettel arra, hogy képes-e mérsékelni saját cselekedeteit, főleg a bíróságokkal szembeni feszültségeit. Az amerikai bíróságok az alkotmány védelmezői. Most lehetősége van arra, hogy »megtörje a rendszert«, de ezt követően gyorsan és jobban kell azt újjáépítenie. Fontos lesz az is, hogy csökkentse az Egyesült Államok gazdasági és biztonsági kitettségét a világ többi részével szemben
– érvelt a Texas állambeli Austinban élő geopolitikai stratéga.
Úgy véli, a nemzetközi rendszer szempontjából a siker attól függ, hogy a világ többi része – például Európa – képes-e gazdaságilag és biztonságpolitikai szempontból hatékonyan átszervezni önmagát. „Trump szemszögéből nézve a siker most már az ő kezükben van, és saját érdekük is ezt diktálja. Az Egyesült Államok – az ő felfogása szerint – nem felelős többé a világ többi részéért” – tette hozzá a szakember.
Merre tovább, Ukrajna?
Még ha George Friedman lapunknak ki is jelentette, hogy „az ukrajnai események alapján a háború véget ért”, az orosz–ukrán háború több mint három éve, 2022. február 24-e óta zajlik, igaz, a Krím félsziget megszállásával valójában már 2014 február 27-e óta tart a konfliktus. Maradva az amerikai megközelítésnél, az aktualitásokat Kijev és Moszkva szempontjai helyett Washington szemüvegén át vizsgálva, kérdés, hogy a sakktáblán melyek lehetnek Donald Trump következő lépései.
Trump geopolitikai célja az, hogy csökkentse Amerika világra irányuló kitettségét
– húzta alá a sztárelemző. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok olyan ország, amelyet szárazföldön nem lehet megszállni. Geopolitikai érdeke a tengeri fölény biztosítása.
Felidézte, hogy az USA az első világháborúba akkor lépett be, amikor a német haditengerészet megkezdte az atlanti hajók elsüllyesztését. A második világháborút sokáig elkerülte, majd a brit haditengerészet megóvására szolgáló „kölcsönbérleti” egyezmény révén tartotta távol magát, hogy az ne kerülhessen német kézre. Végül a Pearl Harbor elleni japán támadás után csatlakozott a háborúhoz, míg Németország maga üzent hadat Amerikának.
Mindezek alapján Friedman megállapította:
az alapvető stratégia tehát mindig is a keleti féltekétől való távolságtartás, az Atlanti- és a Csendes-óceán, valamint ma már az alacsony Föld körüli pályák feletti uralom volt.
„Ez Amerika természetes helyzete – a huszadik század geopolitikai kényszerei kényszerítették ki a kivételt” – jegyezte meg a szakember.
Visszatérés a félelemhez és a gyűlölethez?
Arra a kérdésünkre, hogy miként látja Ukrajna helyzetét 5–10 év múlva, illetve milyen egyéb geopolitikai konfliktusok formálhatják a nemzetközi kapcsolatok jövőjét, úgy felelt: erre nem tud válaszolni anélkül, hogy előbb ne tudnánk, milyen lesz Európa.
Úgy véli, Európa visszatérhet a második világháború előtti állapothoz, ahol 44 vagy több kis ország félt és gyűlölte egymást, és folyamatosan kisebb-nagyobb háborúkat vívtak egymással. Ebben az esetben Ukrajna is csak egy lesz a sok közül. Ha Európa képes lesz elfojtani történelmi természetét, miközben megőrzi nemzeti autonómiáját, akkor Ukrajna is e természet részévé válik.
Személy szerint abban reménykedem, hogy az unokáim és a dédunokáim csak turistaként látogatnak majd Európába
– tette hozzá a magyar származású stratéga. Nyomatékosította, hogy Ukrajna jövője Európa kezében van – ezért előbb az európai kérdésre kell válaszolnunk, hogy megjósolhassuk Ukrajna helyzetét.
„Reménykedhetek, de Európa mindig is vakmerő és véres volt, és bízom benne, hogy az utódaimnak nem kell ismét helyreállítaniuk Európa békéjét” – mondta Friedman, hozzátéve, Ukrajna jövőjének nem szabad az USA-tól függenie. „Trump szándéka is ez – jó vagy rossz értelemben. De a szándék csupán óhaj, a valóság pedig az, ami megtörténik” – szögezte le.
(Borítókép: George Friedman New Yorkban, az Egyesült Államokban 2017. október 26-án. Fotó: Bloomberg / Getty Images)
The post A világ sorsa most dől el, és Trump csak nézi – újabb jóslat a stratégától, aki a háborút is előre látta appeared first on 2020-2024 © feed aea3.
