Egyedül, lélegzet-visszafojtva állok a lakásomon belül, a bejárati ajtónál. A szívem a torkomban dobog, mintha valami bűncselekményt követnék el. Észrevétlenül – már amennyire ez lehetséges – ellenőrzöm, hogy biztosan bezártam-e az ajtót.
A szomszéd nő, akit minden nap vernek, és én, aki nem merek segíteni
