12.6 C
Budapest
October 5, 2024
2020 – 2024 © MOCOHU Magyarország Hírek, Hungary News
Image default
MAGYARORSZÁGNagyvilág

Apácazárda és Kádár kedvenc uszodája helyén épít óriásokat a kormány egyik kedvenc oligarchája

Az elmúlt hetekben egymást érték a Városliget néhány száz méteres körzetében történő ingatlanfejlesztések hírei: október végén a Damjanich és Rottenbiller utca találkozásánál álló tömb műemlékekre taposó lakó- és irodanegyedének egyelőre még a tervfázisig sem eljutott álma került napvilágra, néhány nappal később pedig az Állatorvosi Egyetem új, a környező épületek fölé növő épületének a Mészáros család építészirodájában született látványtervei szivárogtak ki.

Novemberre is jutott hasonló: megindultak ugyanis a 2018-ban az építőipari óriás Market Zrt. vezetőjeként milliárdossá vált Garancsi István kezébe jutott, Ajtósi Dürer soron álló – az elmúlt években többek közt irodák, a Dürer Stúdió, illetve a Dürer Kert otthonaként szolgáló – épületegyüttes részleges bontási munkálatai, sőt a helyükre tervezendő lakó- és irodaépületek egy tagjáról is érkeztek látványtervek.

Bővebben a témában

Megszülettek a Dürer Kert helyén építendő óriások látványtervei

Két óriási iroda-, és három lakóépület kerül az utóbbi hetekben jórészt lecsupaszított, közel négy hektáros területre.

Az eltűnt, illetve védettségük miatt megmaradó épületeket azonban kár lenne ennyivel elintézni, így az Ismeretlen Budapest címet viselő, a főváros épületeit, tereit és műalkotásait bemutató cikksorozatunk mai epizódjában ezek történetét mutatjuk be.

A történet kezdetéhez közel kétszáz évet kell visszaugornunk: a Városliget ekkorra már rendezett parkká vált, sőt a ma álló platánok legidősebb, József nádor alcsúti arborétumából átköltöztetett darabjai is rég a helyükre kerültek. A pestiek örömmel látogattak ki ide – sokan kocsival, míg mások az 1832-ben született első omnibuszjárattal, hogy sétáljanak egyet az akkor még Városerdőnek nevezett, mutatványosokat és egyszerű szórakoztató létesítményeket is rejtő parkban, vagy a két gyógyfürdő egyikében keressenek megnyugvást.

Sokaknak ez persze nem volt elég, így saját nyaralóikat is a környéken építették fel: így tett a tervezésre a kor egyik legnagyobb zsenijét, Hild Józsefet (1789-1867) felkérő Nedeczky István (1832-1908) is, aki nemcsak 1848-49-ben, de az azt követő függetlenségi szervezkedésekben is fontos szerepet vállalt, így 1863-ban, hazaárulásért húsz évnyi várfogságra ítélték.

Vasárnapi Ujság / Arcanum Digitális Tudománytár

Ebből három évvel később, a königgrätzi vereséget követően végül nagybátyja, Deák Ferenc mentette ki, aki élete két utolsó nyarát is ebben az Ajtósi Dürer sor – akkor még István út – mentén állt villában töltötte.

Szabadulás a börtönből

A Vasárnapi Ujság 1908-ban így emlékezett meg a haza bölcse, és a császár közti beszélgetésről, aminek köszönhetően az unokaöcs újra szabad emberré vált:

„[…] Szó esvén az ország hangulatáról, Deák megnyugtatta Ő Felségét, hogy az nagyon javult, de még mindig felette izgatják és nyugtalanítják azokat, a kik otthon vannak, azok, a kik nincsenek otthon. A császár elértette és szelíden kérdé Deáktól:
– Önnek is hiányzik valakije?
– Én nem panaszkodom, fölség, noha nekem is van egy unokaöcsém, a ki Olmützben raboskodik.

Másra fordult a beszéd, de érti a császár a maga mesterségét, el nem felejtette a Deák megjegyzését és alig hogy távozott, hivatta Belcredit.
– Még ma tegyen nekem jelentést, hogy az olmützi foglyok közül ki a Deák Ferencz unokaöcscse, s még ma menjen el a parancs, hogy azonnal szabadon bocsáttassék.

Ennél ugyan semmi se volt könnyebb, Belcredi egy óra alatt megtudta, hogy az olmützi fogoly Nedeczky István, húsz évre ítélt konspirátor. Az olmützi fogházparancsnok (ha emlékezetem nem csal, Patzek lovag) este felé kapta a sürgönyt s legott maga elé vezettette Nedeczkyt, talán épen abban az órában, mikor otthon Kehidán vacsorához ültek a Deák Klára nevenapjára összegyűlt atyafiak. Talán épen emlegették is maguk közt a hiányzót: „Mitcsinálhat most a szegény Pista?

A szegény Pista bizony két szuronyos őr között ballagott a kegyetlen parancsnok elé, nem minden szepegés nélkül. Rendkívüli dolog volt, hogy gyertyagyújtás után háborgassák a foglyokat s mindig rosszat jelentett, ha a szigorú parancsnok ilyenforma érdeklődést tanúsított valaki iránt; mindig volt annak bunkója.Nem valami kedélyes hangulatban lépett hát be Patzek lovag elé, a ki felkelt székéről s ünnepélyesen mondá: — Nedeczky István úr, gratulálok önnek, ön szabad.”

Az épület és környezete 1883 nyarán a francia gyökerű Sacré Coeur, azaz a Szent Szív Társaság nővéreinek birtokába került. A női kongregáció céljai közt az 1815-ös rendi szabályzat óta az oktatás is szerepelt, a felső tízezer családjainak lánygyermekei mellett azonban a szegény sorsúaknak is helyet kívántak biztosítani, így Budapesten is erre fektették a hangsúlyt:

a hatosztályos Belső Elemi Iskola és a Felsőbb Leányiskola mellett 1884-ben elindították a Külső Elemi Iskolát is, ahol a gyermekek nemcsak tanulhattak, de meleg ételhez is jutottak.

Az intézmény rövidesen belakta a telek jókora részét: 1884-1885-ben megszületett a zárda épülete, ahová előbb a belső iskolát költöztették be, majd két bővítésnek (1889, ill. 1893-1895) köszönhetően egy leánynevelő intézetnek, illetve egy neoromán templomnak is jutott hely. 

Az épület képe egy századfordulós képeslapon.
Egykor.hu A zárdaépület a telek közepe felől látható képe egy századfordulós képeslapon.

1897-ben az évtized elején kijelölt Pálma (a mai Zichy Géza) utca sarkán felépítették a Felsőbb Leányiskola saját, kétemeletes otthonát, az egykori Nedeczky-villában pedig nem folyt többé oktatás, sőt azt valamikor a két világháború között le is bontották.

Tervező és építő

A századforduló előtt létrejött épületek történetéről elérhető különböző források a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak 1931 óta otthont adó Wenckheim-palota (1886-1889), a Keleti pályaudvar (1884), illetve a New York-palota (1891-1894) kivitelezőjeként Budapest arcát nagy mértékben formáló Pucher Józsefet (1835-1904) jelölik meg építészként, pedig a terveket nem ő, hanem a kor egy másik fontos alakja, Bernárdt (Bernhardt) Győző (1840–1923) szignózta. A három évtizeden át az Osztrák Államvasút Társaság mérnökeként dolgozó Bernárdt legismertebb műve az August de Serresszel közös, a párizsi Eiffel-cég közreműködésével megvalósult Nyugati pályaudvar (1874-1877), amiért átadása után Ferenc József-renddel tüntették ki.

A növekedés ezzel még távolról sem állt meg: 1914-ben megalapították a főváros első katolikus középiskoláját, a Szent-Szív-Intézeti Katholikus Leánygimnáziumot, amit három év után a józsefvárosi Mikszáth Kálmán térre, báró Révay Simon egykori palotájába költöztették, hiszen az kinőtte a rendelkezésére álló helyet.

A Szent Szív Társaság Philippineum Leánygimnáziumának és Nyelvmesternő Képző Iskolájának Évkönyve, 1942-1943 / Arcanum Digitális Tudománytár A Szent Szív Intézet nevét magán viselő zászló egy 1942-es felvételen.

A következő másfél évtized változásai végül újra rávették a nővéreket, hogy az időközben Ajtósi Dürer sorrá változott útvonal mellett újra gimnáziumot nyissanak: ez lett a korábbi iskolák tereiben 1936-ban létesült Philippineum, ami nevével Filippina Duchesne nővérnek (1769-1852), a Társaság első, azóta előbb boldoggá (1940), majd szentté (1988) is avatott misszionáriusnőjének állított emléket.

Házunk főhomlokzata az Ajtósi Dürer-soron túl a Városligetre tekint. A főkapu fölött az Úr Jézus szobra tárja ki karját és hívja az érkezőket: „Tanuljatok tőlem”. Már több ifjú nemzedék hullámzott át vágyaival és reményeivel házunk barátságos termein és folyosóin. Hány fiatal asszony hozta már ide férjét és gyermekeit s ragyogó szemmel, mutat rá növendékkori helyére: „Látjátok, én itt ültem!” Ennek a melegségnek talán föl nem ismert, de jól sejtett középpontja az intézet temploma, annyi léleknek legigazabb otthona. Az épület szíve ez; melegség és fény innen árad szét. A kert virágai itt töltik be legteljesebben hivatásukat. Annak áldozván, aki őket teremtette.

– olvasható az intézmény 1937-ben kiadott Értesítőjében.

Az írás a hosszú évtizedek alatt tökéletesre csiszolt kert szépségeiről is beszámolt:

A növendékek sokat időzhetnek a szabadban és ott tölthetik pihenő idejüket, aminek egészségi és kedélynevelő hatását nem becsülhetjük eléggé… Néhány kedves szobor, amely intézetünk életével összeforrott, áhítatos és kedves emlékeket ébreszt: Jézus szent Szíve, a Szent Család, szép feszület és egy kedves lourdesi Mária-barlang….

A kert délkeleti része gyümölcsös, amelynek hiányait évenként újakkal pótolják, főleg a jól bevált törpefákkal. Útjait díszcserjék, rózsafák, virágágyak díszítik. Délnyugati részén a bolgármódra művelt konyhakert, melegház és melegágyak terülnek el. A szakszerű kezelés és a terület gazdaságos kihasználása a ház zöldfőzelék szükségletét biztosítja. A kert északnyugati része díszkert, árnyas utakkal, meghitt pihenőkkel.

Néhány kedves szobor, amely intézetünk életével összeforrott, áhítatos és kedves emlékeket ébreszt: Jézus szent Szíve, a Szent Család, szép feszület és egy kedves lourdesi Mária-barlang. A kert az idén halastóval gazdagodott, melyben tavirózsák között aranyhalak úszkálnak.

Ez az árnyas liget és gyümölcsös azonban nemcsak felüdülésre és szórakozásra nyújt alkalmat a tanulóknak, hanem a természetrajzi oktatást is szerencsésen támogatja, a botanizálásra kiválóan alkalmas. A gyümölcsfák között tanulmányozhatjuk: jegenyenyár-, fejérnyár-, nyír-, szomorúfűz-, kecskefűz-, tölgy-, szil-, eper-, platán-, akác-, ecet-. vadgesztenye-, juhar-, hárs-, tövisfa vagy gleditschia-, celtisz-, és olajfákat, luc-, jegenye-, ezüst-, erdeifenyő- és tiszafát. Cserjék közül ott találjuk az orgona-, galagonya-, bodza-, jázmin-, labdarózsa-, forzicia-, spirea-, tamariszkus-, tuja- és bukszusbokrokat.

A Budapesti Szent-Szív-Intézeti Kath. Leánygimnázium értesítője az 1914-15. tanévről / Arcanum Digitális Tudománytár A kert részlete, a kép középpontjában Mária-szoborral

A vészkorszak alatt

Magyarország 1944-es német megszállása során kétszáz védleveles zsidó talált itt menedéket – köztük Steiner Erzsébet is, akinek tizennégy éves korában írt, az Archívneten közzétett naplóbejegyzéseiből számtalan részlet bontakozik ki. Írásából többek közt kiderül, hogy az épület a Benczúr utcai kórházhoz hasonlóan a Svéd Vöröskereszt védettsége alatt állt, sőt a delegációt vezető Valdemar Langlet és felesége otthona is itt volt. A Szálasi-kormány október 16-os hatalomra kerülése után egyre gyakoribbá váltak a zaklatások és házkutatások, így a svéd nagykövet, Raoul Wallenberg kezdeményezésére december 11-én a gyerekeket az újlipótvárosi nemzetközi gettóba szállították át – köztük Steinert is, aki a Pozsonyi út 1.-be került. Ez azonban nem jelentett végső megoldást: jó részük néhány hét múlva a budapesti gettóba került. További sorsuk egyelőre ismeretlen, de közülük sokan jó eséllyel túlélték a szörnyű hónapokat.

Az Ajtósi Dürer sori épületek – melyek nemcsak Bernhardt, de a modernizmus kiemelkedő építésze, id. Rimanóczy Gyula (1903-1958) kéznyomát is magukon viselik, hiszen ő felelt a zárda 1936-1938 közt végbement belső átalakításáért – virágzásának a kommunista hatalomátvétel vetett véget: 1948. június 16-án államosították, két évvel később pedig a Szent Szívet is feloszlatta az ország vezetése.

Palotanegyed és Zugliget

A Mikszáth Kálmán téren álló, a harmincas évek során a szomszédos Múzeum utcai épületet is átvevő Sophianum szintén csak az 1948-as államosításokig működött. A vészkorszakban nyolcvan nő és tíz férfi rejtekhelyéül szolgáló óriás gazdái munkaszolgálatosokat is mentettek, és jutottak pápai védettséghez. A gimnázium épületét 1948-ban a Lenin Intézet vette át, majd 1953-ban a Piarista Gimnázium költözött a falak közé. A rend 2012-es, a Váci utcába való visszaköltözése óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara használja a jókora épületet.

 

Pest-Buda Aukciósház A Sophianum Mikszáth tér felé néző képe, illetve a főlépcsőház Jézus-szobra

A társaságnak 1922-től lelkigyakorlatos- és pihenőháza is volt: a zugligeti Szent József-villa (Budakeszi út 87.). Az 1944-ben több nyilas betörésnek is ellenálló épületben száz, főként a Notre Dame de Sion Nővérek sashegyi zárdájából menekült zsidó élte túl a legnehezebb hónapokat – olvasható a Katolikus Lexikonban.

 

II. kerület anno / Facebook A zugligeti villa a nővérek beköltözése után

A háború után gyermekotthonként szolgáló, 1978-ban a III/I. Csoportfőnökségként, napjainkban pedig a polgári hírszerzés legfontosabb intézménye, az Információs Hivatal otthonaként működő épület idén épp százhuszonöt éves.

A Városliget melletti épületek hasznosítása nem váratott sokáig magára: 1948-1949-ben a XIV. kerületi Állami Mikes Kelemen Leánygimnázium, illetve a 21. számú Általános Iskola nyitotta meg kapuit a diákok előtt, 1950-ben azonban a

Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) Politikai Főiskolája, majd az annak utódpártjaként született MSZMP azonos nevű intézete költözött be.

Az egypártrendszernek köszönhetően harminchárom évet vezető szerepben töltött politikai erő a belső értékek jó részét eltüntette, sőt a parkosított környezet egy részét is beépítette: 1970-ben a később Aczél György és a heti kétszer feltűnő Kádár János által is használt uszodát, valamint tornatermet építettek a középkori várkastélynak tűnő László-villa szomszédságába, 1979-ben pedig egy kilencemeletes kollégiummal, illetve könyvtárral bővítették az együttest.

Kádár a vízben

A legenda szerint ha Kádár és neje feltűnt az uszodában, akkor a többi látogatónak el kellett hagynia a medencét – ez a történet jó eséllyel Bacsó Péter füléig is eljutott, és ez ihlette A tanú (1969) ikonikus jelenetét:

 

A rendszerváltás után üressé vált, számos részletében időkapszulaként viselkedő terek az ELTE Bölcsészettudományi Karának tulajdonába kerültek, ami a mai helyükre – a Múzeum körút mellett nyújtózó Trefort-kertbe –  való költözéséig itt, az üres szoborfülkéket mutató, egyházi gyökereire nem igazán emlékeztető épületekben működtette a nyelvészeti és pedagógiai tanszéket, néhány termet azonban egészen biztosan nem használtak.

A Dürer Kert egykori nagyterme feletti óriási, néhány éve még mozivá alakítani kívánt térbe – a kettéválasztott templomtér felső részébe – például az elmúlt évtizedekben nem túl sokan tehették be a lábukat:

A terület privatizációjára 2007-ig kellett várni. Az akkor még az Autóker Holding vezetőjeként működött Ehud Emir hatmilliárd forintért vásárolta meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a teljes ingatlanegyüttest, aminek szívében

egy, a Széchenyi fürdőből érkező termálvíz hasznosítását lehetővé tevő kút is található,

így nem meglepő, hogy a férfi célja egy ötcsillagos wellness központot, irodákat és luxuslakásokat magában foglaló épületegyüttes életre hívása volt.

A Dürer Kert és a Sacre Coeur helyére 2007-ben tervezett épületegyüttes látványterve.
TriHolding / HG.hu  Az Ajtósi Dürer sor és a Zichy Géza utca felé néző, a TriHolding által építeni vágyott épületek látványtervei – a képen nem látszanak a védettséget élvező Sacre Coeur-épületek

A gazdasági világválság, illetve az épületek műemléki védelme azonban keresztülhúzta az addigra számos társasházat, köztük a Marina-partot építő, de a Gozsdu-udvar újjászületésében oroszlánrészt vállaló cég számításait, így a projektet parkolópályára állították.

2015 júliusában az akkor már három éve a Miniszterelnökséget vezető Lázár János egy kormányinfón bejelentette: a területen a Liget Budapest-projekt keretében új cirkuszközpont épülhet, hiszen a Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi helyén az Állatkert terjeszkedésének útjában áll. A hír a tulajdonost, illetve az épületek bérlőit – köztük a 2008 óta itt működő Dürer Kertet, a rendezvényházat, a zenei stúdiót és próbatermeket, illetve a többi bérlőt – is meglepte, hiszen ők is csak a sajtóból értesültek az ötletről.

Mindez végül nem vált valósággá, a hétmilliárdos tartozást összegyűjtött projektcég ellen ezzel egy időben az MKB Bank 1,87 milliárd forintos végrehajtást indított, majd az épületek a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. birtokába kerültek.

leguan / Egykor Az egykori templomtér 2008-tól 2020 novemberéig a Dürer Kert koncerttermeként működött.

Sorsa végül 2018 nyarán ért révbe, hiszen a NER meghatározó milliárdosa, Garancsi István Garhartt Invest Zrt. nevű cégével vált a Dürer Befektetési Kft. résztulajdonosává, mellé pedig a korábban Mészáros Lőrinc egyik intézőjével is összefüggésbe hozott, ma az Euqilor brókercég két vezetője, Szécsényi Bálint és Gereben András által tulajdonolt Közép-Európai I. Magántőkealap csatlakozott.

A 2009-es állapot, a kép bal szélén az Ajtósi Dürer sorral.
H. Szabó Sándor / MTI A 2009-es állapot, a kép bal szélén az Ajtósi Dürer sorral.

Az efféle alapok ideális lehetőséget nyújtanak arra, hogy a befektetők neve titokban maradjon, így a Tiborcz Istvánnal azonos körökben mozgó Szécsényi mögött végső soron bárki állhat – írtuk a változás napvilágra kerülésekor.

Kapcsolódó

Garancsihoz került a Dürer Kert és Budapest egyik legértékesebb telke

Egy luxusszállodának kiváló hely lehet a Városliget melletti telek, amit addig bűvöltek egy stratégiai felszámolással, amíg Orbán Viktor barátaihoz nem került.

A kormány 2019 végén életbe lépett rendeletével a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Az utóbbi években egyre többször alkalmazott megoldás révén

a helyi szabályozásokat nem kell többé figyelembe venni, a beruházók pedig gyorsabban és egyszerűbben jutnak a szükséges engedélyekhez. Így kevés gátja marad a túlzott beépítéseknek, sőt az építendő lakó- és irodatornyok jóval magasabbak is lehetnek, így azok nem csak a közvetlen környezetükre, de a tágabb értelemben vett környékre – jelen esetben a Városliget képére is hatást gyakorolnak majd.

Google Earth, az utólagos módosítások a szerző munkái A projekt által érintett terület fehér keretben jelölve, pirossal kiemelve a 2020 novemberében lebontott épületek. A kép tetején az Ajtósi Dürer sor aszfaltcsíkja látható.

Ezek az általános igazságok ebben az esetben is érvényesülnek, sőt a Magyar Közlönyben olvasható részletek szerint 

  • a beépítettség maximális mértéke a terepszint felett 50, a föld alatt 60 százalék;
  • a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30%, ebbe pedig nyilvánvalóan az esetleges zöldtetők is beleszámítanak;
  • az építménymagasság maximuma 35 méter, így öt méterrel túlléphetik a toronyház kategória alsó határát.

A néhány héttel ezelőtt indult bontás első munkafázisában eltűnik az uszoda, az egykori Politikai Főiskola könyvtára, a rendezvényterem és a konyha épülete, valamint a Professzorok háza is – értesült az Octogon építészeti magazin, mindez pedig mostanra meg is valósult.

Az új tervek kidolgozásában a Market Property mellett a Tiborcz Istvánhoz kötődő, műemléki védettséget élvező MAHART-székház hotellé alakításában is segítő Lissoni & Partners Lissoni Casal Ribeiro is részt vesz.

Ez az egykori hajózási székház sorsát látva nem jelent biztosítékot a minőségre, az eddig kiadott látványterveket – amin a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. sajtóosztályának szerkesztőségünkhöz eljuttatott levele szerint csak az egyik irodaház látszik – végignézve pedig ez az érzés csak tovább erősödik.

Az új épületek terveit az Avant-Garde Építész Stúdió feje, Kertész András Tibor DLA, illetve két kollégája, Pék Elemér és Tóth Tamás jegyzi majd, az Octogon információi szerint 2024-ben már az első cégek és lakók is beköltözhetnek majd.

A Market Property sajtóközleménye szerint  a legmodernebb fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartó fejlesztésben 

az eredeti építészeti értékek megőrzése mellett újítják fel a védett, az egykori Szent Szív zárdaépületet, amely az elmúlt évtizedekben jelentős állagromláson, és az épület értékeihez méltatlan átépítésen ment keresztül.

Számos kérdésre azonban még mindig nincs válasz, de rövidesen remélhetőleg kiderül, milyen célt szánnak majd a régi épületnek, hogyan építik majd körbe őket, illetve az is, hogy a Market miként kívánja majd hasznosítani az elérhető termálvizet.

Egy dolog azonban biztos: a két iroda- és három lakóépület gyökeresen megváltoztatja majd a Városliget, valamint az értékes villák és társasházak közti zöldsáv képét, ez pedig sem a világ első közparkjára, sem a környékre nem lesz jó hatással, főleg, hogy a születendő óriások további autóforgalmat generálnak majd a sokszor városi autópályaként funkcionáló Ajtósi Dürer soron, a Dózsa György úton, vagy akár a Hungária körúton.

A cikk megszületésében nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a Philippineum az Arcanum Digitális Tudománytárban elérhető értesítői (1936-1943), Szent Szív szerzetesnők VIII. kerületi katolikus leánygimnáziumának 1914-1948 között kiadott évkönyvei, az Elemi és Polgári Iskola (1898-1905) éves beszámolói, a Szent Szív Társaság, Valentné Albert Éva A természetes és az épített környezet nevelő hatása című tanulmánya, illetve Iskolai narratívumok Sacré Coeur-növendékek élettörténetében címet viselő doktori disszertációja.

Related posts

„A mostani generáció gyakorlatilag használhatatlan” – Rácz Jenő hiányolja a mai fiatalokból a munka iránti alázatot

MOCOHU

A légszennyezés újabb káros egészségügyi hatását azonosíthatták

MOCOHU

Pilisen fogták el a ferihegyi gyorsforgalmin tömegkarambolt okozó sofőrt

MOCOHU

DMCA.com Protection Status


Pin It on Pinterest

Share This