A magyar Forbes-nak adott interjút Michael Ringier, a svájci családi vállalat, a Ringier elnöke. Az interjú apropóját az adta, hogy még július végén jelentette be a Ringier, hogy átveszi a német Axel Springer részvényeit Magyarország mellett Szerbiában, Szlovákiában, Észtországban, Lettországban és Litvániában is. A két cég Magyarországon 2014 óta működött vegyesvállalatként, ezután a Ringier – amelynek portfóliójába a Blikk, a Kiskegyed, a Glamour, a Profession.hu és a Noizz.hu tartozik – egyedül lesz jelen a magyar piacon. A beszélgetésben az Axel Springerrel kötött üzlet hátteréről, a magyar piacról, magyarországi terveiről, állami hirdetésekről, a Mediaworksnek átengedett, később pedig megszüntetett Népszabadságról, valamint a családi vállalkozás jövőjéről kérdezték Michael Ringiert.
A Springer-Ringier vegyesvállalat elindításanak egyik feltétele volt a magyar hatóságok részéről hét éve, „hogy a Nemzeti Sportot és a Népszabadságot átengedjék a Mediaworksnek. Azóta a Nemzeti Sport színvonala és példányszáma is esett, a Népszabadságot pedig megszüntették. Hogy látja hét év távlatából a döntést?” – kérdezi a Forbes újságírója.
Nem így szerettük volna az üzletet tető alá hozni, de az egyezség a magyar politikai realitásokon alapult. Ha a Nemzeti Sport újra eladóvá válik, talán ajánlatot is teszünk rá, mert a sport fontos része a stratégiánknak.
Hozzátette:
Nem tudom, hogy a Népszabadságnak volt-e lehetősége a túlélésre. Ha pedig tulajdonosként kívülről kell támogatni egy újságot, az az újságírók lehetőségeit is szűkíti. A Népszabadság már a politikai gondok nélkül is nehéz helyzetben volt.
Ringier szerint nem volt túlzó Heinrich Pecina (a Mediaworks korábbi tulajdonosa – a szerk.) állítása, miszerint a Népszabadság bezárása üzleti és nem politikai döntés volt. „El tudom fogadni, mert már akkor is láttuk a jövőbeli nehézségeket, amikor még mi voltunk a Népszabadság tulajdonosai. Ez nem csak Magyarországon probléma – az ilyen jellegű újságok, ha nem elég erősek a digitális piacon, nagy gondokkal szembesülnek. Ezért a bezárás híre nem hatott igazán nagy meglepetésként.”
A magyar belpolitikai helyzetről is beszél a Ringier-vezér: „Nem csak Nyugat-Európában, de a keleti országokban az igazságszolgáltatás teljesen vagy nagy részben független a politikától. Lengyelországban és Magyarországon a politikusok azon vannak, hogy ez megváltozzon, amit nagyon veszélyesnek találok. De nem a mi dolgunk erről dönteni, megteszik ezt majd a magyar választók.”
Viszont amikor a magyar kormány illiberális demokráciát emleget, el kell mondani, hogy ilyesmi nem létezik. Egy demokrácia vagy liberális, vagy ha nem az, akkor nem is demokrácia.
Ennek ellenére azt mondja: „a mi tapasztalatunk az, hogy Magyarországon lehet üzletelni, kevés akadályba ütközünk. Ez idáig számunkra Magyarország egy szabad piac.”
The post Ringier-vezér a NER-ről: Illiberális demokrácia mint olyan, nem létezik first appeared on 24.hu.
