Több mint egy éve már, hogy folyamatosan arról hallunk, a koronavírust csak akkor tudjuk legyőzni, ha elérjük a nyájimmunitást. Ez kétféleképpen történhet meg: oltásokkal, illetve megfertőződéssel. A vakcinák mellé a világ szerencsésebbik részén lassan egy pipát rajzolhatunk, Magyarországon már most, a nyáron pedig várhatóan már az Európai Unióban is elérhető lesz belőlük annyi, amivel a társadalom jelentős többségét nagymértékben védetté lehet tenni a vírussal szemben.
Izraelben az emberek közel kétharmada, az Egyesült Államokban a többsége kapott már legalább egy oltást, de Magyarország sincs már messze az 50 százaléktól, és immár Németország is képes rá, hogy akár 1,3 millió oltást beadjon egy nap alatt.
Csakhogy a jelek szerint most jön a neheze, ugyanis hiába áll rendelkezésre egyre több oltóanyag, a vakcinákkal jól álló országokban nagyon lelassult az oltási program. Izraelben másfél hónapja alig nőtt az egy dózist kapott emberek aránya, az USA-ban is egyre csökken napi oltások száma, és Magyarországon is lassan beoltanak mindenkit, aki regisztrált (főleg, hogy időnként már a sokak által preferált Pfizer is elérhető). A világ számos, szegényebb országában persze továbbra is nagy gondot jelent, hogy nincs elég vakcina, a szerencsésebb országok példáján azonban már látszik: egy pont után nem a vakcinák hiánya miatt nem lehet tovább fejlődni, hanem mert elfogynak azok az emberek, akik hajlandóak beoltatni magukat.
Közegészségügyi szakértők körében széles egyetértés van, hogy a nyájimmunitás – jelentse ez a társadalom bármennyi százalékát – nem elérhető, legalábbis belátható időn belül biztosan nem
– írta a New York Times. Ehelyett az lehet reális cél, hogy a vírus kezelhető fenyegetéssé váljon, ami azt jelentené, hogy a következő években is betegnének és halnának meg miatta emberek, de jóval kisebb számban.
Persze, ez a „kisebb” erősen relatív, és pontosan meg sem állapítható a mértéke, az ugyanis nagyon sok mindentől függ. Például attól, hogy mennyien oltják be magukat az egyes országokban, a világon összességében, illetve hogy miképpen változik maga a vírus. Mert az már most látható, hogy könnyen mutálódik, az új változatok gyorsan terjednek, míg az oltások túl lassan haladnak ahhoz, hogy a nyájimmunitásról a közeljövőben beszélni lehessen.
A védőoltások azonban továbbra is kulcsfontosságúak, hiszen a betegség súlyos lefolyását megakadályozzák.
A vírus nem tűnik el, de mindent meg akarunk tenni annak érdekében, hogy egy enyhe fertőzéssé váljon
– mondta a Timesnak Rustom Antia, az atlantai Emory Egyetem evolúciós biológusa.
A kilátások változásával persze a cél elmagyarázása is komoly kihívást jelent, hiszen az oltás kérdésében ingadozó embereknek pontosan látniuk kell, mit szeretnének a kormányok és/vagy az egészségügyi hatóságok elérni azáltal, hogy próbálnak minél több embert rávenni az oltásra.
Az emberek összezavarodtak, és azt gondolták, hogy soha nem fognak csökkenni a fertőzések, amíg el nem érjük a nyájimmunitás misztikus szintjét, bármilyen számról is legyen szó. Ezért hagytuk abba a klasszikus értelemben vett nyájimmunitásról való beszédet. Azt mondom: felejtsük el egy pillanatra. De ha elég ember oltasz be, a fertőzések száma csökkenni fog
– mondta a járvány alatt a világ egyik leghíresebb szakértőjévé vált Anthony S. Fauci, aki jelenleg Joe Biden amerikai elnök főtanácsadójaként tevékenykedik.
Íme az okok pontokba szedve.
1. Szkepticizmus az oltásokkal szemben
Ez a legtöbbször emlegetett akadály, nem véletlenül. Az USA-ban jelenleg a lakosság 30 százaléka vonakodik a védőoltástól, és Magyarországon körülbelül ugyanilyen arányban vannak azok, akik talán vagy biztosan nem adatnák be maguknak a vakcinát. És bár az oltási hajlandóság várhatóan még emelkedni fog, de valószínűleg nem eléggé. Abban sem lehetünk biztosak, hogy a felmérések szerint oltásra kapható emberek közül mindenki el is megy az oltásra. Előfordul, hogy valaki csak megfelelési kényszerből adja ezt a választ, de gondot jelenthet a hozzáférés is: túl messze lakik az oltóponttokból, nem jutnak el hozzá a szükséges információk, stb. Sokat mondó adat az is, hogy az Egyesült Államokban csaknem nyolc százaléka azoknak, akiket a Pfizer vagy a Moderna vakcinájával oltottak, nem jelentkeztek a második dózisért, részben azért, mert úgy gondolják, eggyel is meglesznek.
Az UCHealth egyik munkatársa beadja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina egy adagját Denverben január 31-én
2. Emelkedő határérték
Mikor a koronavírusból világjárvány lett, világossá vált, hogy egyetlen kiút van: vagy a természetes fertőzés vagy oltás útján immúnissá válni ellene, és akkor a vírus nem tud tovább fertőzni. Ezért jelölték ki célként a nyájimmunitás elérését, akkoriban azonban a lakosság 60-70 százalékának immunitását értették ez alatt, a szakértők nagy része pedig úgy gondolta, hogy ez el is érhető. Később azonban egyre magasabb arányt határoztak meg, az eredeti vírusból kiindulva ugyanis eleinte nem számoltak a később megjelent mutációkkal, mint például a brit variánssal, amely 60 százalékkal fertőzőbb a vuhani vírusnál. Ma a szakértők többsége már 70-90 százalék közé teszi a nyájimmunitás határértékét, ám ez sem végleges: új, fertőzőbb mutációk jelenhetnek meg, sőt az ismert variációk átadhatósága is nagyobb lehet, mint most vélik a kutatók.
Hogy a nyájimmunitásról határértékéről beszélni bizonyos szempontból felesleges, azt mutatja India esete is, ahol soha nem látott napi esetszámokat regisztrálnak, noha hónapokkal ezelőtt arról beszéltek, hogy már elérték a nyájimmunitást, mert a nagyvárosokban valószínűleg már az emberek több mint fele elkapta a vírust. Egy új mutáció, a korlátozások feloldása és a határok enyhébb ellenőrzése aztán rácáfolt erre, és valami hasonló történt „világ legátoltottabb országában”, a Seychelle-szigeteken vagy Chilében is.
3. Gyerekek
A szakemberek jó ideje figyelmeztetnek rá, hogy a gyerekek nélkül nem elérhető a nyájimmunitás, márpedig ezen a téren jelenleg is még csak ott tartunk, hogy a belátható időn belül bizonyos vakcinákkal a 12 év felettieket is be lehet majd oltani. A Spiegel kiszámolta, mire lenne ez elég Németországban, ahol jelenleg 65 százalék körüli az oltási hajlandóság. Ha ezt sikerülne 75 százalékra feltornázni, akkor őszig a 12 év felettiekkel együtt is csak a lakosság 65 százalékát tudnák beoltani, ami kevés a nyájimmunitáshoz, még úgy is, ha hozzászámítjuk azt a négy százalékot, akik természetes úton fertőződtek meg.
3. Helyi eltérések
Nem mindegy az sem, hogyan oszlik meg az oltottak aránya. A vírust nem érdeklik az emberek által rajzolt határok, az egyes területek közötti mozgások miatt pedig a jobban átoltott régiókra is átterjedhet a fertőzés. Ez a hatás akár egy háztömbbel arrébb is érvényesülhet, de országok között is, ezért is fontos, hogy a világ szegényebb területeire is jusson az oltóanyagból, méghozzá minél hamarabb.
Ha az oltóanyagokat felhalmozó országok szolidaritására a jelek szerint mérsékelten lehet is csak apellálni, a fejlett világ saját magát védheti meg azzal, ha új variánsok kialakulását, majd elterjedését megakadályozza. Ehhez pedig a Föld teljes lakosságának átoltottsága szükséges, márpedig olyan nagy népességű országokban, mint Dél-Afrika vagy India, alig mérhető azoknak az embereknek az aránya, akik már mind a két dózist megkapták valamelyik vakcinából.
Mi várható?
A legfontosabb a magas rizikófaktorú csoportok beoltottságának elérése, hogy minél kevesebben haljanak meg és kerüljenek kórházba. Fontos persze társadalom minél nagyobb fokú átoltottsága is, hogy azok is minél védettebbek legyenek, akik valamilyen okból (betegség, 12 évnél fiatalabb gyerekek), nem kaphatnak oltást. A vakcinációval a súlyos megbetegedések száma és a továbbfertőzés kockázata is jelentősen csökken, de a koronavírus ellen továbbra is szükség van a védekezés korábbi formáira is.
A nyájimmunitás szó legtöbbször politikusok szájából hangzik el, sokszor olyan összefüggésben, mintha egy versenyről lenne szó. Helyette azonban érdemesebb lenne a járvány minimálisra szorított szintjének fenntartására koncentrálni, így az esetleges fellángolásokat, gócokat is könnyebben el lehetne fojtani. Ehhez azonban ki kell alakulnia egy éber tesztelési és nyomonkövetési rendszernek is.
Adam Kleczkowski, a Strathclyde Egyetem professzora szerint fent kell tartani a korlátozásokat egy részét is, csak kevésbé „tolakodóan”, folyamatosan oltani és újraoltani kell, és a maszkot is viselni kellene ott, ahol magasabb a megfertőzés kockázata. Átfogó tesztelési és kontaktkutatási rendszerre van szükség, és a tesztek megbízhatóságával is kezdeni kell valamit, mert a fals pozitív és negatív eredmények más-más módon, de egyaránt rossz hatással vannak – írta
A társadalom tagjaként is nagy a felelősségünk, cserébe nyugodt nyarunk lehet. Ha a felnőttek felét beoltják, a hatóságok rendesen tesztelnek, kontaktkutatást végeznek, izolálnak, az emberek pedig közben betartják az AHA-szabályokat [a távolságtartás, kézmosás, maszkviselés hármas német rövidítése], és kerülik a nagy tömegrendezvényeket, akkor lehet az esetszámot alacsonyan tartani
– mondta Viola Priesemann, a göttingeni Max Planck Intézet neurológiai kutatócsoportjának vezetője.
The post Nagyon úgy tűnik, hogy álom marad a nyájimmunitás first appeared on 24.hu.
