A 24 éves pincér, Tong Jing-kit pár órával a Peking által meghozott nemzetbiztonsági törvény életbe lépése után Hongkongban motorozott egy olyan fekete zászlóval, amelyre a Kína fennhatósága alá tartozó sziget demokratikus mozgalmának szlogenjét írta:
Szabadítsuk fel Hongkongot – napjaink forradalma,
majd egy rendőri kordonba hajtott, amikor meg akarták állítani. Három rendőr megsérült, közülük kettőt azonban még aznap ki is engedtek a kórházból. Az egyik rendőr azonban később azt állította, hogy az egyik csuklója még mindig fáj, és az olyan mozdulatok is nehezére esnek, mint egy üveg kinyitása.
Tong július 6-án került előzetes letartóztatásba terrorizmus és szeparatizmusra való felbujtás gyanúja miatt, amelyek miatt a hét elején el is ítélték, pénteken pedig kilenc év börtönt szabtak ki rá, de akár életfogytiglani büntetést is kaphatott volna. A bíró azzal érvelt, a zászlón olvasható felirat arra ösztönözhet másokat, hogy csatlakozzanak a korábbi brit gyarmat szeparatista mozgalmához, illetve a Kínától való függetlenségre szólít fel.
A szlogent a 2019-es tüntetések óta használják a városban, számos falra fújták fel, olvasható zászlókon, de kántálták tiltakozásokon is.
Tong nem egyedül volt tavaly július 1-jén az utcán, több ezren tüntettek a kormány és az újonnan meghozott törvény ellen. Több száz embert tartóztattak le, legalább tízet a nemzetbiztonsági törvény alapján, köztük Tongot is.
E
Egyáltalán nem volt kizárt, hogy Tong – aki egyik vádpontban sem vallotta magát bűnösnek – életfogytiglani börtönbüntetést kap, ezt jósolta a hongkongi közszolgálati adó, az RTHK is.
A tárgyalás esküdtszék nélkül zajlott annak ellenére, hogy az ilyen eljárásoknak 176 éves gyakorlata van Hongkongban, az esküdtek helyett pedig bírákból álló, háromtagú testület ítélkezett, őket személyesen Carrie Lam, Hongkong kormányzója választotta ki. Nem határoztak meg óvadékot sem.
Tong ügye megmutatta, Kína többé nem tolerálja az ellenvéleményt, és fellép azok ellen, akik élnek a szabad véleménynyilvánítással. A nemzetbiztonsági törvény elfogadása után kérdés volt, hogy a hagyományosan független hongkongi bíróság mennyire lesz képes mérsékelni Peking ebbéli törekvéseit. Úgy tűnik, semennyire.
Kína célja
- egyrészt a hagyományosan a függetlenségre és igazságosságra törekvő brit szokásjogon alapuló hagyományokat tönkretenni,
- másrészt azok ellen bevetni a jogszabályt, akik tüntetésen vesznek részt, vagy szabadon akarják kifejezni a véleményüket. Ez utóbbira korábban igen erős garanciák voltak Hongkongban a többi ázsiai országhoz képest.
A törvényt már eddig is alkalmazták a hatóságok olyan homályosan meghatározott cselekményekre hivatkozva, mint felforgatás, összejátszás idegen hatalmakkal és terrorizmus, akadályoztak meg tüntetéseket, tartóztattak le demokráciapártiakat, főként a mozgalom vezetőit. Esetükben szintén nem állapítottak meg óvadékot. Mások elmenekültek a retorziók elől az országból.
Több mint hatvanan várnak arra, hogy e törvény alapján tárgyaljanak az ügyükben, de ennél is több embert tartóztattak le miatta – így a nemrégiben bezárásra kényszerített demokráciapárti Apple Daily napilap tulajdonosát, Jimmy Lai-t és az ismert aktivistát, Joshua Wongot –, számos esetben azonban még nem emeltek vádat. Több tucatnyi politikust azért vádoltak, vádolnak felforgatással, mert felhívást intéztek a kormány terveinek megakadályozására, illetve mert megpróbáltak a törvényhozásba olyan jelölteket juttatni, akik ebben közreműködnek – például a költségvetés elfogadásakor. Legutóbb öt logopédust tartóztattak le egy mesekönyvsorozat miatt. A kötetekben bárányok szerepeltek, de a hatóságok szerint „összeesküvésre csábítottak”.
„Az elszakadás propagálása miatt elítélni Tong Jing-kitet, csupán azért, mert kitett egy széles körben használt politikai szlogennel ellátott zászlót, valójában a nemzetközi jog megsértése, hiszen annak értelmében nem lehet egy kifejezés használata miatt senkit sem megbüntetni, hacsak nem okoz vele konkrét veszélyt” – nyilatkozta a New York Timesnak Yamini Mishra, az Amnesty International ázsiai és csendes-óceáni regionális igazgatója.
Ez a véleménynyilvánítás szabadságának szempontjából a vég kezdete Hongkongban
– tette hozzá.
Eric Lai, a Georgetown Ázsiai Jogi Központjának szakértője szerint is veszélyes precedenst jelent az ítélet, és aránytalan emiatt terrorizmussal vádolni valakit, az elméletben független bíróság pedig a politika és a rendőrség narratíváját használva döntött az ügyben.
A 15 napos tárgyalás alatt az ügyészség leginkább a felirat jelentését értelmezte, többször felhozták egy történészprofesszor, Lau Csi-peng tanúvallomását, amelyben azt állította, hogy a kínai nyelvben a felszabadítás és a forradalom szavak jelentése már több mint ezer éve ugyanaz. A 2016-ban, egy most szintén bebörtönzött függetlenségpárti aktivista által kitalált szlogen Lau tanúvallomása szerint erőszakra buzdít, mégpedig arra, hogy véget érjen Kína ellenőrzése Hongkong felett.
Ezzel egyáltalán nem értettek egyet Tong ügyvédei, akik azzal védekeztek, hogy többértelmű a mondat, a kitalálója sem fejtette ki soha, pontosan mit is ért alatta.
Ha valaki azt mondja, gyerünk, harcoljunk a jogainkért, még nem jelenti feltétlen azt, hogy vonuljunk az utcákra fegyverrel, és lőjük le az embereket
– mondta Clive Grossman, a vezető védőügyvéd.
A védők véleményét két, tanúként behívott egyetemi professzor is osztotta, ők arra hivatkoztak, hogy a szlogen 25 millió posztban szerepel az interneten, még sincs közvetlen kapcsolat a függetlenség és az üzenet között.
Tongot terrorizmussal is vádolták, mert az ügyészség szerint szándékosan hajtott az őt megállítani akaró rendőrök közé, akik pedig a hongkongi jogrendet személyesítik meg. A bíróság honlapjára felkerült részletes indoklásban arról is írnak, hogy Tong motorkerékpárja potenciálisan halálos fegyver volt. A vádlott ügyvédei szerint a férfi valóban megállhatott volna, azonban a közúti veszélyeztetés, majd nyomában a baleset nem egyenlő a terrorizmussal. Eleinte megpróbálta kikerülni a rendőröket, egyszer fékezett is, de aztán megzavarhatta, hogy egy rendőr nekidobott egy pajzsot, fogalmazott Grossman, majd hozzátette egy terrorista, aki emberek közé akar hajtani, nem lép a fékre.
Tong ügyvédei vizsgálják a lehetőségeket a fellebbezésre.
The post Tényleg súlyos büntetés jár azért, ha valaki egy demokráciát hirdető zászlót tart? first appeared on 24.hu.
