A stressz komoly megterhelést jelent a szív- és érrendszerünkre, de mindaddig nem okoz komolyabb galibát, amíg csak rövid ideig áll fenn. Ám ha a testünk folyamatos készenléti állapotba kerül, olyankor a szív gyorsabban pumpál, hogy több vér áramoljon az izomzatba. Ez viszont már komoly megerőltetését jelent a szervezet számára, ami később szívrohamhoz vagy agyvérzéshez is vezethet, de már rövidebb távon is gyulladást, illetve magas koleszterinszintet okozhat.
A stresszes állapotban azért érkezik az izomzathoz több vér, mert izmaink ilyenkor egy hirtelen veszélyre, sérülésre felkészülve megfeszülnek. Ugyancsak a feszültség miatt fájhat a fejünk, amit ez esetben a váll-, nyak- és fejizmok krónikus megfeszülése okoz.
Az izomzat feszülése ellen tehetünk is, nem meglepő módon: mozgással. A munkahelyi stressz különösen a hát alsó részét és a karjainkat veheti igénybe, ezért érdemes a tagjainkat rendszeres időközönként átmozgatnunk.
A stressz a légzésünkre is hatással van, hiszen a testünknek a veszélyérzet miatt több oxigénre van szüksége, ezért szaporábban vesszük a levegőt. Alapvetően a teljesen egészséges embereknek a rövid és gyors légzés nem okozhat komoly gondot, de akiknek légzési nehézségei vannak – például asztmában szenvednek –, azoknál komoly állapotromlást okozhat, a pánikra hajlamosaknál pedig rohamokat idézhet elő. Érdemes tehát kerülnünk a tartós stresszt, vagy legalább relaxációs technikák gyakorlásával mérsékelni annak negatív hatásait.
A stressznek pszichés következményei is lehetnek. A folyamatos feszültség miatt sokan gyengébbnek érzik magukat, emiatt kevésbé tudnak teljesíteni az élet számos területén.
Ha tartósan érzékelünk különböző emésztőrendszeri panaszokat, melyek hátterében szervi betegség nem igazolható, akkor elképzelhető, hogy mindezt a stressz okozza. A szervezet úgy ítéli meg, hogy veszélyhelyzetben nem az emésztőrendszerrel való törődés a legfontosabb feladata, energiáit sokkal inkább a szív- és érrendszerre, valamint a légzésre összpontosítja. Az „elhanyagolt” körülmények között megváltozik a bélmozgás, az emésztés és a bél vérellátása is, a bélrendszerben pedig gyulladások alakulhatnak ki.
Stressz hatására nemcsak a vérnyomás emelkedik meg, hanem a vércukorszint is. A feszültségre a test válaszreakciót ad, a stresszhormon szintje emelkedik, ami segíti a sejteket a megfelelő energiaellátásban, de ehhez cukorra van szükség. Csakhogy ha a vércukorszint tartósan magas, akkor a glükóz már nem feltétlen jut be a sejtekbe és cukorbetegség alakulhat ki.
Vény nélkül kapható gyógyszer
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
The post A tartós feszültség így rombolja a szervezetünket first appeared on 24.hu.
