Az MTI szerint a szakértők 2019 tavaszán vettek hó- és vízmintákat a világ legmagasabb hegyén. A fellelt mikroműanyag nagy része poliészterszálakból származó, kevesebb mint ötmilliméteres részecske.
Egy másik kutatócsoport műholdas felvételek elemezése alapján megállapította, hogy a Kumbu-gleccser az 1960-as évek óta több mint száz métert zsugorodott és a jégtömeg olvadása jelentősen felgyorsult. A klímaváltozás következtében a következő évtizedekben valószínűleg tovább gyorsul – írták a szakértők. Ez azért is problémás lehet, mert a gleccser olvadékvizétől függ több mint 230 millió ember vízellátása a Himalája térségében.
A Csomolungma egykoron az érintetlen természetet képviselte, az első, 1953-as ismert csúcshódítást követően beindult hegymászó-turizmus azonban jelentősen megnövekedett az elmúlt években.
Ez bár segített Nepál – az ENSZ szerint a világ egyik legkevésbé fejlett országa – gazdaságán, de a külföldről érkező turisták miatt a hegy a világ legmagasabban fekvő szemétlerakójává is változott.
Számtalan tönkrement sátor, mászókötél-maradványok, ételcsomagolás, üres ivópalackok, sörösdobozok, oxigénpalackok és emberi ürülék található a hegyen.
A Mount Everesten akár mínusz 50 Celsius-fokos hideg is uralkodhat, a szél sebessége pedig elérheti a 80 kilométer per másodpercet is. A hegymászókra azonban különösen az oxigén hiánya jelent veszélyt. A 20. század kezdete óta azonban már könnyebb oxigénpalack nélkül meghódítani a jegyet. A növekvő hőmérsékletek miatt ugyanis a csúcson megnövelik a légnyomást és ezzel a test oxigénellátását is.
Kiemelt kép: Jewel SAMAD / AFP
