Az életünk az idén sok téren megváltozott a világjárvány miatt, és a mindennapjainkat behálózó közösségi oldalak sem olyanok már, mint régen: 2020-ban két fontosabb dizájnváltáshoz is hozzá kellett szoknunk. Az egyik a Facebook új külseje, amit fokozatosan tett kötelezővé a cég, szeptember óta nem is nagyon lehet már használni a régi változatot.
A másik fontos átalakulás az Instagramot érintette, itt a kezdőképernyő évek óta szinte érintetlen volt, legfeljebb kisebb változásokat eszközöltek a tervezők. Novemberben viszont dedikált fület kapott a TikTok babérjait megirigylő, rövid videókat kínáló Reels, valamint az Instagramot webáruházzá alakító Shop szekció, ezért a tervezők megvariálták a képernyő alján található navigációt. A friss aktivitásokat mutató, szívecskével jelzett Tevékenység gomb pedig a hüvelykujj számára kényelmesen elérhető magasságból a kijelző tetejére került.
Ami borítékolható ilyen esetekben, hogy a változásokat követő első időszak jellemzően a negatív kritikáktól hangos: ki kérte, hogy átalakuljon Facebook, hogyan állíthatjuk vissza a régit, és mi az, hogy az Instagramon már a kijelző felső részén kell keresni az aktivitásokat?
A legtöbb nagy dizájnváltás eleinte mindenkit idegesít. Emlékszik még valaki, amikor a Facebook 2012-ben bevezette az idővonalat az addigi fapados adatlapok helyett? Akkoriban azt hittük, sose szeretjük meg az elsőre túl soknak tűnő felületet. És akadnak még példák szépen, elég csak az Instagram 2016-ban újraalkotott, élénk színű logójára gondolni, ami a régi barnás árnyalatú kamerát váltotta le, és amit szintén nehezen szoktak meg a netezők. A színátmenetek és a minimalizmus viszont azóta más appok ikonjainál is elkezdett hódítani.
A jelenség viszont jóval összetettebb annál, hogy szerintünk mi néz ki jól (avagy sem), nem véletlen, hogy a felhasználóiélmény-tervezés (UX Design) is egy külön szakma. Vitaly Dulenko Product Designer például egy külön bejegyzésben foglalkozik a témával a UX Planet nevű szakmai oldalon. A szakértő szerint ugyan mindenkinek van egy saját ízlésvilága és preferenciája a megjelenésről, de az új dizájnokkal kapcsolatos ellenérzések okai ennél mélyebben gyökereznek, a pszichológia területén érdemes keresni a választ.
Ennek két fő oka van: a változások miatt egyrészt erőfeszítéseket kell tennünk (például újratanulni a kezelést, egyes elemek elhelyezését), másrészt az emberek nem tudják, mit várhatnak a változásoktól. A Kahneman és Tversky nevéhez fűződő kilátás-elmélet szerint az emberek egy döntéshelyzetben az alternatívákat nem abszolút értelemben értékelik, hanem a kiindulási ponthoz képest veszteségként vagy nyereségként értelmezik. Ezért van az is, hogyha megkérdeznék a felhasználókat, hogy egy meglévő vagy egy új dizájnt választanának, akkor az esetek többségében inkább a megszokottnál maradnának.
Hasonlóan gondolja az általunk megkérdezett Dávid, felhasználóiélmény-tervező, aki több mint egy évtizede dolgozik a szakmában:
Mindannyian szeretjük az állandóságot. Ahogy az autóban nem gondolkodunk a kuplungon és a váltón, úgy az alkalmazásaink kapcsán is megjelenik a rutin, megszokjuk a használatukat és nem gondolkodunk a működésükön.
„Nagyobb dizájnváltáskor arra kényszerülünk, hogy újra megtanuljuk a felületet, ami mentális energiabefektetést kíván, miközben azt az energiát másra is tudnánk használni (a váltós példánál maradva, aki átül automata autóba, eleinte szinte mindig nyomja a kuplungot). Ezért vagyunk szinte mindig kiakadva, mert dolgoztatnak minket” – magyarázta a dizájner.
Szerinte a modern szoftverek nagy részénél ezért apró lépésekben történnek a finomítások, amit könnyebben viselnek a felhasználók, de néha egyszerűen nem tudják megúszni a tervezők, hogy nagyobb lélegzetvétellel gondoljanak újra felületeket.
De ki kérte ezt?!
Az egyik legmegosztóbb változás az idén a Facebook böngészős változatának új külseje volt, ami megjelenésében már jobban hasonlít a mobilos alkalmazás dizájnjához. Dulenko szerint ha olyan termékekről van szó, amiknél a felhasználók generálják a tartalmakat (ilyen például a Facebook vagy a Reddit), különösen óvatosnak kell lenni a módosításokkal. Ilyen esetekben a felhasználói tartalom a legnagyobb érték, a netezők sok időt töltenek a platformon, energiákat fektetnek az alkotásba, éppen ezért érinti őket érzékenyen, ha valami változik a rutinjukban.
A szakértő úgy gondolja, az emberek hiába nem szeretik a változásokat, ez nem azt jelenti, hogy sosem szabad változtatni. Az átalakítások mögött komolyabb mozgatórugók húzódnak, minthogy a dizájnerek éppen unatkoztak. A cél mindig az, hogy a termék gyorsabb, hibamentesebb legyen, új funkciókkal bővüljön, esetleg a technológiai változások kényszerítik ki a lépést.
A Facebook megújulásánál például az volt a stratégia, hogy az asztali böngészős felület is közeledjen a mobilalkalmazáshoz, mivel manapság az emberek túlnyomórésze már a telefonján használja a közösségi oldalt. A tájolás alapvetően megmaradt, de változott a méretezés, és egy nagyított felület érzését kelti, a szekciók elrendezésén variáltak, a kék szín használata kevesebb lett, mellőzték a sarkos elemeket.
Szerencsés megoldás, ha a szolgáltatások folyamatosan adagolják a változás tényét, és időben értesítik a felhasználókat. Idén a Facebook is próbálkozott egy átmeneti időszakkal, amikor a felhazsnálók még szabadon váltogathattak a klasszikus és az új dizájn közt. Kérdésünkre Dávid elárulta, hogy neki sem tetszik különösebben az új felület, de érti a mögötte húzódó logikát:
Nem érzem elegánsnak, kifinomultnak, de ez ízlésbeli kérdés. Maga a dizájnváltás indokolt volt, hiszen az előző még egy olyan környezetben született, ahol más felbontáson, más eszközökön használtuk a Facebookot.
„Látható, hogy az új felület harmonizál a mobilalkalmazás kinézetével, az volt a sorvezető az áttervezéskor. Láthatóan igyekeztek egyszerűsíteni a felületen, mivel ahogy a Facebook terjeszkedik, egyre több lesz az olyan felhasználója is, akiknek kevesebb a számítógépes rutinja, és sokkal többet használja a mobilját. Nekik kedveznek a változások.”
A szakember kiemeli, hogy az ilyen termékek fejlesztésénél nagy szerepe van a felhasználói viselkedés mérésének, a változások tesztelésének. A Facebookon pedig sok olyan elem van, amit minden platformon használhatók, például az ikonok – így ezeket csak egyszer kell letesztelni.
Most miért van fenn a gombom?!
Az Instagram is bátrat lépett azzal, hogy az értesítések gomb lentről fentre került, a helyére pedig egy olyan gombot raktak, ahol meg tudjuk venni az Instagram-posztokban árult termékeket.
„Ebben nemcsak az idegesítő, hogy reflexből még napokig a régi gomb helyére nyomunk majd, hanem az is, hogy sikerült olyan helyre tenni, amit a legtöbbet használt (általában a hüvelyk)ujjunkkal alig lehet elérni, pedig többet van arra a funkcióra szükségünk, mint az Instagramon történő vásárlásokra” – írta felháborodott kollégánk, akivel sokan egyet tudnak érteni. Elsőre tényleg értethetetlennek tűnik ez a változás, hiszen megint belerondítanak a megszokott mozdulatainkba és rutinunkba. Dávid szerint itt inkább arról van szó, hogy egy másik szempontot is mérlegelnie kellett az Instagramnak:
Amikor megjelenik egy ilyen termék, mint az Instagram, vagy akár a TikTok, az első időkben a befektetők azt nézik, mennyivel és milyen ütemben növekszik a felhasználói bázis. Később aztán eljön az a pillanat, amikor azok, akik finanszírozták a terméket, szeretnének bevételt, profitot is látni. Ennek az egyik forrása a hirdetések megjelenése, de azoknak a száma csak végesen növelhető, így más csatornákra is koncentrálni kell, ilyen lehet például a vásárlás, ahol az Instagram részesedik az eladások után.
A jó hír ugyanakkor, hogy az emberek eleinte hiába nem szeretik a változásokat és redesignt, idővel úgyis hozzászoknak. Elvégre szerencsére rendkívül jól alkalmazkodó lények vagyunk.
