A velencei születésű Gellért 1015-ben érkezett Magyarországra, ahol István király kérésére elvállalta Imre herceg nevelését, miközben diplomáciai ügyekben is eljárt, a magyar király követeként megfordult...
A történelem nagy árulásai között tartja számon a köztudat a IV. keresztes hadjáratot, amelynek során 1203-ban az elvileg a Szentföldre indult sereg egy része a...
Amikor III. András király 1301-ben meghalt, István nádor e szavakkal búcsúztatta: „meghalt András, Magyarország jeles királya, az utolsó aranyágacska, amely atyai ágon Szent István királynak,...
Az Oszmán Birodalom nyugat-európai terjeszkedéséhez legelőször a Magyar Királyság déli kapuját kellett betörni. Ha a török elfoglalja Nándorfehérvárt, megnyílik előtte a Duna vonala Budáig, majd...
II. Mehmed szultán 1456-ban indult nyugatra, hogy elfoglalja Nándorfehérvárt, a magyar Királyság, és gyakorlatilag a nyugati kereszténység kapujának számító erődöt. Több mint két hétig lövette...
A történelmi tragédiáknak mindig kell rendelkezniük egy egyszerű, lineáris, könnyen emészthető narratívával, amely lehetőleg jól beazonosítható bűnbakot is kínál. Így működik az ember, és annak...
A betegségek okainak és gyógyításuk kutatása ma is dúló, végeérhetetlen harc még akkor is, ha az orvostudomány szinte felfoghatatlan fejlődésen ment keresztül az elmúlt két...
II. Mehmed török szultán 1456-ban a kor leghatalmasabb hadseregével indult nyugatnak. Annyira biztos volt a győzelmében, hogy állítólag kijelentette: reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig...
A középkori magyar történelem egyik legfontosabb, korszakhatárként is tekinthető mozzanata volt a Mongol Birodalom ellen vívott Sajó-menti, vagy közismertebb nevén muhi csata 1241. április 11–12-én....
A Magyar Királyság sorsdöntő csatára készült 1241 áprilisának elején a kelet-európai és ázsiai államokat kártyavárként elsöprő, megállíthatatlannak tűnő Mongol Birodalommal szemben. Tudjuk, hogy mindkét fél...