Nem lehet elégszer elmondani, hogy az aranyér az egyik legkeservesebb betegség, ami az emberi szervezetben kialakulhat. Tömegek szenvednek tőle nap mint nap, ráadásul nem is teljesen veszélytelen, épp ezért fontos, hogy komolyan vegyük és igyekezzünk megelőzni.
Kinek lehet aranyere?
Akárkinek, vághatnánk rá, és ezzel nem is állnánk túl messze a valóságtól. A betegség kialakulásában szerepet játszó legközismertebb tényező az ülőmunka, ami rá is világít arra, hogy miért is tekinthető az aranyér népbetegségnek. A modern világban egyre többen végeznek ülőmunkát, ami legtöbbször a több órán keresztül tartó monitor előtt ücsörgést jelenti, például az irodai munkát végzők esetében, de a gépkocsivezetők is hasonló cipőben járnak. Az ülő életmód márpedig kedvez az aranyér kialakulásának, mert fokozódik a végbél környéki vénákban a nyomás, ami hozzájárul a tünetek kiújulásához, rosszabbodásához, főleg, ha ez komolyabb szorulással is párosul. Éppen ezért, ha valaki ülőmunkát végez, akkor feltétlenül szükséges, hogy időközönként szünetet tartson, amikor lazító mozgásokat végez, és lehetőleg a munkaidőn túl se kizárólag ücsörgéssel töltse a napot.
Ugyanakkor nem kizárólag az iroda számít veszélyes helynek az aranyér kialakulása szempontjából. Ugyanúgy kockázatnak vannak kitéve a kemény fizikai munkát végző személyek, illetve egyes sportolók is. A nehéz súlyok mozgatása és a rendszeres erőlködés ugyanis kikövezheti az utat az aranyérhez. Amikor nagy erőt fejtünk ki, és csak úgy dagadnak az erek a karunkon és a nyakunkon, ne higgyük azt, hogy mindeközben „odalent” minden laza és kiegyensúlyozott marad: az izmok ott is megfeszülnek, és minél nagyobb a nyomás, az egészséges szövet annál kevésbé lesz képes ellenállni, és hosszú távon ez vezet el az aranyérhez. A sportolóknál hasonló a helyzet, és értelemszerűen az emelősportok művelői vannak a legnagyobb veszélynek kitéve.
Mi a megoldás?
A legjobb természetesen az lenne, ha mindenki megreformálná az életmódját, de az esetek nagy részében ez lehetetlen, hiszen a megélhetésünk bánná. Emiatt kénytelenek vagyunk máshogy kompenzálni a szervezetünket, elsősorban a helyes táplálkozás és rendszeres mozgás, sportolás útján. Nem kell feltétlenül gyökeresen új diétába fogni: már azzal rengeteget tehetünk a saját egészségünkért, ha minimalizáljuk a székrekedést elősegítő élelmiszerek fogyasztását, cserébe viszont minél több rostot viszünk be a szervezetükbe. Az pedig a sors furcsa fintora, hogy az aranyér megelőzésére és kezelésére szintén tanácsos valamilyen rendszeres testmozgást végeznünk. Arra persze ügyelni kell, hogy ne a feneket kikezdő sportágat válasszunk, így ebben az esetben a biciklizés, evezés, vagy lovaglás nem játszik, ellentétben a futással, túrázással, és tulajdonképpen az összes vízben végezhető sporttal, amelyeket viszont bátran űzhetünk.
Végül pedig fontos elmondani, hogy a munka-, vagy életkörülményeink praktikus módosításával szintén sokat tehetünk magunkért. Ügyeljünk például arra, hogy milyen ülőalkalmatosságon végezzük az irodai munkát vagy a vezetést. Adott esetben a munkáltatónál is vessük fel, hogy biztosítson megfelelőbb munkakörülményeket. Ehhez azonban az is kell, hogy sikerüljön ledönteni magunkban a tabukat, és ha kell, merjünk segítséget kérni az aranyeres panaszainkra orvosunktól, gyógyszerészünktől.
Patikában kapható gyógyászati segédeszközök
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
The post Irodai munkát végzel és kijött az aranyered? Nem vagy egyedül first appeared on 24.hu.
