Felül kell vizsgálni Magyarország alaptörvényének decemberi, kilencedik módosításait a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében – jelentette ki az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság hétfőn.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács szakértői csoportja véleményében mindenekelőtt hangsúlyozta: “aggodalommal veszi tudomásul”, hogy a módosításokat a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrend ideje alatt, nyilvános konzultáció nélkül fogadták el.
A szakbizottsági vélemény az alkotmánymódosítás egyes cikkeire is kitért. A házasság meghatározása, ami a magyar alaptörvény szerint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség, valamint az a kiegészítés, hogy az anya nő, az apa férfi, a szakbizottság szerint a módosításban vázolt módon a magyar államra és annak jogalkotójára tartozik. Azzal összefüggésben, hogy a törvény kimondja: csak házaspárok fogadhatnak örökbe gyermekeket, illetve azzal kapcsolatban, hogy egyedülállók csak a családügyi miniszter külön engedélyével, a szakértők arra figyelmeztettek, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) által meghatározott hátrányos megkülönböztetés vetődhet fel akkor, ha a magyar családjog csak a heteroszexuális egyedülállók, vagy nem házas, de csak ellentétes nemű párok számára teszi lehetővé az örökbefogadást. Megjegyezték: az alkotmánymódosítás nem eredményezheti a nem heteroszexuális személyek védelméről szóló hatályos törvények csorbulását.
Mint közölték, az alkotmánymódosítás a gyermekek nemi identitását a “születéskor regisztrált” nemükre korlátozza, ezzel alkotmányellenessé és ezért lehetetlenné teszi a transz- és interszexuális emberek nemének jogi elismerését. Ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, a rendelkezés a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetéshez vezethet – jelentették ki.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló paragrafusokat érintően a Velencei Bizottság szintén aggodalmát fejezte ki “az alkotmánymódosításnak az oktatási rendszerre gyakorolt hatása” miatt. A vélemény szerint a módosítás “veszélyeztetheti az akadémiai szabadságot és gyengítheti a felsőoktatási intézmények autonómiáját”.
A Velencei Bizottság véleményében végezetül kijelentették: a módosításnak a különleges jogrendre vonatkozó cikkei “komoly kérdéseket vetnek fel” a hatásköröknek a végrehajtó hatalom kezében való koncentrációját illetően, ami – mint írták – nem tekinthető biztató jelnek.
The post Velencei Bizottság: helyezzék hatályon kívül a decemberi magyar alkotmánymódosítás egyes passzusait first appeared on 24.hu.
