A közösségi médiával kapcsolatban az elmúlt években szinte csak negatívumokat lehetett hallani, de szakértők szerint nem szabad elfeledkezni a pozitívumairól sem – sőt, azt is észben kell tartanunk, mi is erősen alakítjuk, mi jelenik meg az idővonalunkon és a falunkon. Most van igazi esélye annak, hogy visszatérjünk kicsit a kezdetekhez, és arra használjuk az ilyen oldalakat és alkalmazásokat, amire lehetne: a 2021-es év sok változást hozhat a területen.
„Ne felejtsük el, hogy néhány évvel ezelőtt azt hittük, hogy a közösségi média, az internet, a technológia oldja majd meg az összes problémánkat” – mondta egy online beszélgetésen Nick Clegg, a Facebook szakpolitikai és kommunikációs vezetője, aki korábban Nagy-Britannia miniszterelnök-helyettese is volt. Emlékeztetett:
7 évvel ezelőtt úgy gondoltuk, hogy az összes szocioökonómiai problémánknak technológiai megoldása lesz. Most fordult a kocka, és pont az ellenkezőjét gondoljuk.
Technoeufóriából technodepresszióba
És valóban: a technoeufóriából (ahogy a szakértők emlegetik) mára szinte a teljes megbánás időszakába kerültünk, csak arról szólnak kutatások, vajon káros-e a közösségi média, milyen veszélyeket rejt, és mit kellene tennünk ahhoz, hogy az óriási techcégeknek ne legyen akkora hatalmuk, mint amekkora kirajzolódni látszik. A 2020-as évek egyik legnagyobb kérdése a kiberbiztonság lesz, a legnagyobb érték pedig már most a személyes adat, amivel manipulációk sorát lehet véghez vinni úgy, hogy a felhasználó gyakorlatilag észre sem veszi, mivel áll szemben.
„Egyértelmű, hogy az internetnek, és a közösségi médiának is újragondolt szabályozásra lesz szüksége” – mondta Clegg. „Emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a technológia szolgál minket, és nem mi a technológiát.”
Sinan Aral, az MIT hálózatkutatója szerint csak a szabályozás választ el minket attól, hogy beváltsuk a közösségi médiához eredetileg fűzött reményeinket. „Túl kell jutnunk azon a vitán, hogy a közösségi média jó-e, vagy rossz-e. A válasz az, hogy is-is” – mondta a szakértő egy online kerekasztal-beszélgetésen. Szerinte az elmúlt 6 hónapban szinte az összes közösségi oldal jó munkát végzett abban, hogy visszaszorítsa az álhíreket, a manipulációt, a politikai befolyásolást és a gyűlöletbeszédet, és ha valamikor, akkor most kell megfogni ezt a féléves gyakorlatot, és a közösségi média mélyére beépíteni a megfelelő szabályozásokkal és ellenőrzésekkel.
A kutató szerint alapvetően három szereplőn múlik az, hogy végül sikerül-e olyan közösségi médiát létrehoznunk, ami inkább hasznos, és kevésbé káros:
- a platformokon,
- a politikusokon
- és az embereken, azaz a felhasználókon.
A platformoknak figyelni kell az átláthatóságra, biztosítaniuk a megfelelő adatokat kutatóknak és döntéshozóknak (a GDPR figyelembe vételével persze, ami nem egyszerű feladat), és moderálni kell, mi kerülhet ki az oldalakra. Aral szerint az a legjobb, ha összességében lelassítják az információáramlást, így könnyebben ellenőrizhetővé válnak az álhírek és manipulációk.
Arra is figyelni kell, hogy mindig legyen versenyhelyzet, ne egy közösségimédia-platform uralkodjon, ez ugyanis veszélyes lehet. A politikusoknak biztosítaniuk kell a megfelelő szabályozást, a felhasználóknak pedig tudatosan, okosabban kell használniuk a közösségi médiát:
A felhasználóközpontú közösségi médiára jó megoldás lehetne például az is, ha az emberek láthatnák azon algoritmusok működését, amik alapján a platform a különböző tartalmakat felkínálja számukra, és választhatnának közülük.
Amikor a Facebook kiszáll a választásokból
Egyértelmű, hogy a politikai szférában a közösségi médiának óriási szerepe van – ez először az előző, 2016-os amerikai elnökválasztáson csúcsosodott ki, amikor kutatási eredmények mutatták ki: főként a Facebook, de más közösségi oldalak is befolyásolhatták a választás eredményét álhírekkel és más manipuláló megoldásokkal.
Ez főleg ott veszélyes, ahol a Facebook az egész internetet jelenti: ha az emberek innen tájékozódnak, csak azt olvassák el, ami éppen a közösségi oldalon eléjük kerül – Mianmarban, ahol az előző választások alatt szintén tetten érhető volt a befolyásolás, a Facebook a fő információforrás. Ezért is olyan fontos, hogy az idei választásokra a közösségi oldal már szigorúbb szabályozást vezetett be, ahogy az amerikai elnökválasztásba sem szólt bele annyira az álhírek és álprofilok folyamatos monitorozásán keresztül.
Aral példának hozta fel a kírmi háborút is, amikor az orosz álhírgyár szintén tetten érhető volt a közösségi médiában: ugyanazok az elképzelések jelentek meg a csoportokban, amelyeket később az orosz külügyminiszter is hangoztatott (az ukránok regisztráltatni akarják az összes zsidó vallásút az országban, vagy éppen be akarják tiltani az orosz nyelvet). A kutató szerint ezek az esetek azért nagyon veszélyesek, mert már a nemzetközi kapcsolatokba is beleszólhatnak.
A társadalomtudatos felhasználó felemelkedése
De látszik a fény az alagút végén: mivel a Facebook, a Twitter, a Youtube és más közösségi oldalak is bekeményítettek az álhírekkel és álprofilokkal szemben, ezt kellene rendszerezni, erre kellene építeni. Aral szerint a technoutópia tíz éve, majd a technodisztópia tíz éve után érdemes lenne végre helyén kezelni a közösségi médiát, ehhez pedig szabályozás útján lehet eljutni.
Biztató jel, hogy a közösségi média felhasználói is kezdik megtanulni, hogyan kell felelős és jobb dolgokra használni a platformokat. A Falcon.io közösségimédia-marketinggel foglalkozó szakértője, Dino Kuckovic egy online előadásban kifejtette, hogy a felhazsnálók az Instagramon kezdenek elfordulni a mű tartalmaktól, és egyre több olyan lehetőséget keresnek, ahol mindenféle filter nélkül láthatják azokat, akiket követnek. Ezt bizonyítja az Instagram történetek előretörése is, valamint az, hogy a Reels (már azokban az országokban, ahol elérhető) is egyre népszerűbb.
A szakértő szerint ez a váltás leginkább az álhíreknek és a kamuprofiloknak köszönhető: mivel a felhasználók minden nap ezzel néznek szembe, elfordultak az influenszerek profiljaitól, kezdik értékelni a valóságot, és azt, ha valaki megmutatja a követőinek, hogy néz ki filterek és Photoshop nélkül. Valószínűleg ez a márkák számára is hasznos információ lesz: egyre inkább oda kell figyelniük arra, hogy engedjék be a vásárlókat, és ne egy kivetített valóságot mutassanak nekik.
Kibonatkozóban van továbbá egy másik nagyon fontos trend is: a társadalmi témákban tudatos felhasználó. A közösségi médiában egyre többen keresik az olyan témákat, amik számítanak: a megszerkesztett influenszer-fotók helyett a mentális egészségről, szociális igazságról, a környezetről, a legfontosabb társadalmi témákról szeretnének tartalmat. Ez egyrészt a generációváltásnak köszönhető, másrészt annak, hogy az emberek megtanulják másképp használni a közösségi médiát – a szakértők pedig úgy gondolják, hogy ez a trend nem csak 2021-ben, hanem a következő években is folytatódni fog. Szerencsére.
